Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)
Imakönyv A 19. század első felében Anton Schmid sokáig egyedüliként volt jogostilt hébér könyvek nyomtatására Bécsben. Schmid keresztény nyomdász volt, aki keleti nyelveket tanult a bécsi egyetemen, majd Lembergben tanulmányozta a héber nyomdászatot. Nyomdájában elsősorban a klasszikus szövegeket, Bibliát, Talmudot, kommentárokat és imakönyveket nyomtattak, kiváló minőségben. Egy 1800-as császári rendelet megtiltotta a héber könyvek importját az Osztrák Császárság területére, így Schmid versenytársak nélkül maradt. 1794- ben megjelent imakönyvének címlapján latin betűs német szöveg utal a tényre, hogy Schmid császári királyi privilegizált héber nyomdász. Nyomdája ellátta a sokszínű Habsburg zsidóság minden közösségét. 1794-ben megjelent ünnepi imakönyvsorozata (máhzór) a lengyel és a morva rítus szerinti imarendet követi. Címlapja a híres amszterdami hágádá címlapjának elrendezését követi: a gazdagon redőzött drapéria alatt Mózes és Áron alakja látható, felettük kis medaillonokban bibliai jelenetek illusztrációival. A kötéstáblán későbbi fém táblácska van, melynek szövege: ״Isten dicsőítésére, imáink beteljesülésére! Dr. Rosenthal Jenő és neje Günsberger Irma 1904. szeptember 1-én.” Bécs, Anton Schmid nyomdája, 1794 Nyomtatott könyv bőr kötésben 21 x 34 cm, 118 lap Gyűjteménybe kerülésének módja és időpontja nem ismert. MZSL XXÍII (91.12)
