Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)
A feltekercselt tóratekercs pergamenjének rögzítésére szolgáló tórapólyák használata az askenáz közösségekben alakult ki, létezésére a 16. századtól vannak adatok. A gyakorlat szerint az újszülött fiúgyermekek körülmetéléskor használt pólyáját négy részre szabták és hosszú csíkká varrták össze, majd kihímezték és a zsinagógának adományozták. A tórapólyák szövege azonos: N., a tiszteletreméltó NN fia szerencsés csillagzat alatt született a hét napján, nap - hóév. Az Örökkévaló növelje fel a Tórához, a hupához és a jó tettek végrehajtásához, amen, szela. A betűket gyakorlott szófer rajzolta elő, majd a hímzőnő virágokkal, növényi indákkal, geometrikus formákkal és a betűk fölé helyezett koronákkal díszítette a betűket. A Tórát és a hupát vizuálisan is megjeleníti, héber idézetekkel segítve az azonosítást. A nyitott tóratekercs rajza mellett a ״Mózes tórája az igazság”, a két oszlopra helyezett baldahin alatt pedig hímzett mázál tov (jó szerencsét!) és kisebb betűs menyasszony és vőlegény feliratok olvashatóak. Az esküvői sátor rajza mellett a hupa hagyományos felirata is látható: ״Vígság hangja és öröm hangja, vőlegény hangja és menyasszony hangja.” (Jeremiás 33:11) 1780 Pamutfonallal hímzett vászon 308 x 15 cm Gyűjteménybe kerülésének módja és ideje nem ismert. MZSM 64.1503 Tórapólya
