Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

Rimonpár

A tóratekercs legrégebben kialakult díszei a tekercset tartó fa rudak végére helyezett rimonok. A rimon héberül gránátalmát jelent, ami ősi szimbóluma a térmékenységnek, gazdagságnak, s átvitt értelemben a Tórának is. írott források már a 11. századtól utalnak ilyen tóradíszekre, de tárgyi emlékünk csak jóval későbbről van. A világon ma ismert második legkorábbi a MZSM gyűjteményében lévő, gránátalma-mintás, 1602-ből származó feliratot viselő rimonpár. A gömbök felső részén vésett donátorfelirat olvasható: ״Cvi Hers, Dávid fia, 362 (1602) a kis időszámítás szerint.” A Cvi Hirs jellegzetes askenáz név, melyben a héber Cvi (szarvas) nevet német megfelelőjével (Hirsch) kombinálták. Cvi Hirs neve feltehetően csak a minta teljes elkészítése és a gömböket a vésés idejére kitöltő szurok eltávolítása után kerülhetett a gömbökre; erre utal, hogy a betűformákban elég sok, a vésés nehézségeire visszavezethető hiba van. A rimonpár szárának felirata ״szefárd hitközség, Pest” jóval későbbi. Ebben a feliratban Pest város neve a héber szamekh (sz) betűvel szerepel, ami legkorábban a 18. század második felében kerülhetett a tárgyra. A rimonpárat Oser Albert, a pesti szefárd közösség vezetője ajándékozta a Zsidó Múzeumnak 1917-ben.

Felirat dátuma: 1602

Vörösréz, trébelt, vésett, aranyozás nyomaival Magasság: 34 cm, átmérő: 8,5 cm Oser Albert ajándéka, 1917 MZSM 64.386.1-2