Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

ugyanazon az oldalon és sorban talál­­ható. Tanulmányozása a zsidó férfiak szent kötelességévé lett, s nem csak a rabbinak, tudósnak készülők, hanem a hétköznapi emberek is rendszeresen tanulták. A Talmud zsidóellenes moz­­galmak céltáblájává is vált: számos hamis fordítás látott napvilágot, melynek kö­­vetkeztében valódi példányait elégetésre, megsemmisítésre ítélték. Tfilin - imaszíjak. Szíjakkal ellátott két bőrtok, melyekben pergamentekercsek vannak tórái szövegrészletekkel. Egyiket a bal karra, másikat pedig a fejre teszik fel a hétköznapi reggeli ima közben. Tóra - Mózes öt könyve. A zsidó hagyó­­mány szerint Mózes a Szinájon együtt kapta az írott Tórát a szóbeli Tórával (Talmud), azaz a későbbiekben írásba foglalt magyarázataival együtt. Tórakorona - a feltekercselt, textilbe búr­­költ tóratekercs díszítésére szolgáló díszítő tárgy. Tóra köntös, tóraköpeny - az összetekert tóra­­tekercs betakarására és tárolására szol­­gáló textil huzat. Tórapajzs, tóravért - fémből készült dísz, melyet az összetekercselt, felöltöztetett tóratekercsre függesztenek, elsősorban díszítési céllal. Tóraszekrény - lásd frigy szekrény. Trébelés - a fémlemezek hideg domborítása, kalapáccsal és üllővel való alakítása. Széder - az egyiptomi szabadulásra emléke­­ző pészah ünnep első és második estéje, melyeken a hágádá felolvasása mellett meghatározott sorrendben szimbolikus ételeket kell fogyasztani. A széder szó eredeti jelentése: rend. Szefárd - Spanyolországban és Portugáliá­­ban élt zsidók, akiket 1492-ben kiűztek, majd Eszak-Afrikában, Olaszországban, Dél-Franciaországban, és az Oszmán Birodalomban telepedtek le. A szefárd rítusú liturgia és néhány szokás is kü­­lönbözik az askenázi gyakorlattól. Széf er - könyv. Szófer - írnok, aki a rituális zsidó iratokat (Tóra, mezuza, tfilin) írja. Szófer sztam - írnok, aki Tórát, mezuzát és tifilint is ír. Talmud - a Talmud a tórái törvények és parancsolatok értelmezésével foglal­­kozó enciklopédia. Két részből áll: a Misna a törvények összefoglalása, a Gernárá pedig az ezekhez kapcsolódó, több mint 3000 ókori rabbi nézeteit összefoglaló rész. A zsidó életben fel­­merülő kérdéseket a rabbik a Talmud döntvényeinek figyelembe vételével válaszolják meg. Két változata létezik: a babilóniai Talmud Bavii nyomtatásban először 1488 és 1519 között, míg a jeru­­zsálemi Jerusalem 1523-ban jelent meg. A Talmudnak minden kiadása sztereotip, azaz mindegyikben ugyanazon szöveg LI

Next

/
Thumbnails
Contents