Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)
IZEKBEN UTAZUNK elivé vált, de sokan visszajöttek, hogy innen oda, onnan ide sóvárogjanak, és amint a régi vicc találóan megfogalmazta: kizárólag útközben érezzék jól magukat. Az Elit kávé fogalom volt az Izraelbe látogató fiatalok körében, és nem véletlenül. íze a gyerekkori Maci kávénkra emlékeztet, Izraelben is felidézve az iskolai menzák és a csillebérci nyaralások emlékét. Magyarországon viszont a doboza értékelődött fel: héber betűivel, kóserságát tanúsító pecsétjével nagyon is izraeli és zsidó. így amellett, hogy roppant praktikus kis fémdoboz, birtoklása identitáskellékké vált. Az én kávém már rég kifogyott, ma izraeli utakról megmaradt aprópénzek (sékel) vannak benne, amik jól jönnek majd a legközelebbi látogatáskor: például elég lesz egy kávéra a Ben Gurion repülőtéren. A konyhapolcon áll, egyértelmű identitásjelző tárgy ־ látogatóimnak így nem is kell elmenni a hűtőmágnesekig, hogy felismerjék és megfejtsék identitásom egy talán kissé titokban tartott részét. Henger alakú alumínium doboz, a teteje nyitható. Felülete barna alapon alul kávészemekkel díszített. A henger palástján három piros mezőben a termék márkajelezése:״עלית" (elit) és megnevezőse: מגורען 0נמ קפה (granulált instant kávé), valamint az összetevők és a kósersági tanúsítvány szerepel héberül és angolul. Az alsó részén félig lekopott árcédula, melyen látszik az ár: 6.50 sékel, valamint a termék fogyaszhatóságának dátuma: 2001. december. A dobozba ötven gramm kávé fér. A rendszerváltást követő határnyitás pozitív kővetkezménye volt, hogy az Izraelbe látogatóknak már nem kellett Bécsen keresztül, ״repülő" vízummai, titokban látogatni az áttelepült rokonokat, ismerősöket, vagy egyszerűen felkeresni a történelmi-vallási látnivalókat. (A repülő vízum a külön papírlapra adott vízum elnevezése, melynek így nem maradt nyoma a piros vagy kék útlevélben. A svájci követségen lehetett hozzájutni azokban az években, amikor a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok szüneteltek.) A kilencvenes években a zsidó fiatalok egy számottevő része ״alijázott”, azaz hivatalosan is Izraelbe települt, felvette az állampolgárságot, egyetemre járt, letöltötte a kötelező katonai szolgálatot. Egy részük tényleg izra83
