Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

Mezuza

A zsidó lakások jobb oldali ajtófélfáján kis tokban a szentírás meghatározott verseit kell elhelyezni. (Deut. 6:4-9; 11:13-21) A szövegek és az elhelyezés módja az egyiptomi kivonulásra és arra emlékeztet, hogy az Örökkévaló megóvta a zsidó házakat, miközben csapásaival Egyiptomot sújtotta. Vallási előírás csak a szövegre van, elkészítésénél ugyanazok a szigorú szabályok érvényesülnek, mint a Tóra írásánál. A kis hengerré összetekert pergamendarabot rejtő tok gyakorlatilag bármi lehet, ami megóvja a szöveget a betűk lekopásától, használhatatlanná válásától. A tokra vágott kis nyíláson keresztül három héber betű látszik: sin-dalet-jod. Ez egyik értelmezésben a ״Sáddáj” istennév, a másik szerint az ״Izrael ajtóinak őrzője” héber mondat rövidítése. A kis ezüstfiligrán mezuzát Böhm Salamon óbudai ötvös készítette 1848-ban. Az ezüstdrótból hajlított, filigrános technika jellemző volt az óbudai ötvösök tárgyaira. A mezuza két végén háromkarélyos, koronaszerű végződés van, a középsőben meghatározott hely a felszögeléshez. A mezuzatok 1945 előtt az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéhez tartozott, onnan került a Zsidó Múzeumba.

Böhm Salamon Óbuda, 1848 Ezüst, filigrán 14 x 2,5 cm

Az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből MZSM 64.737