Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

A német területekről indult zsidó felvilágosodás (hászkálá) egyik törekvése volt, hogy a zsidó szent iratokat és imákat nemzeti nyelvekre fordítsák a társada­­lomba integrálódni szándékozó, világias műveltséggel rendelkező zsidók számá­­ra. Magyarországon az első imakönyv fordítást az óbudai zsidó iskola tanítója, Rosenthal Móricz készítette, majd az első magyar zsidó bibliafordítás készítője, Bloch Móricz (később: Ballagi Mór) ellenőrizte. A könyv Pozsonyban, 1841-ben jelent meg. Külön érdekessége, hogy belső címlapján a pesti reformközösség zsinagógájának, az Orczy-házban működő ״Cultustempel”-nek első ábrázolá­­sa látható rézmetszeten. A képen a divatosan öltözött zsidók a királyért és a hazáért imádkoznak. A jelenet eltér a hagyományos zsinagógái jelenetektől: az újszerűén a frigyszekrény elé állított tóraolvasó pult, a bima mellett álló rabbi és kántor ornátust, a gyerekkórus egyenruhát visel. Az ünnepségen részt vevő közönség a korszak biedermeier divatjának megfelelően, erős asszimilációs ha­­tásokról árulkodó külsővel vesz részt. A férfiak borotváltak, asszonyaik pedig kivágott ruhákban, fedetlen fővel követik az eseményeket a női karzatról. Jiszrael könyörgései egész évre. Fordította Rosenthal Móricz, kijavította Bloch Móricz. Pozsony, Korn Fülöp kiadása, 1841 11,5 x 18,5 cm, 468 oldal Steinherz Jakab ajándéka, 1915 MZSL XXIII (64.1286) Imakönyv

Next

/
Thumbnails
Contents