Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)

Tóramutató

A tóratekercset, a betűket a felolvasás során kézzel érinteni illetlenség. A sorok mutatására ezért kinyújtott mutatóujjú jobb kéz alakot készítenek fémbői, fából vagy csontból. A tóramutatók, vagy héber nevén jadok használatára a 16. századtól vannak adatok. Az óbudai ״menuhá nehoná” (״léleküdv”) egylet 1837-ben készíttette a feliratokkal díszített, szögletes formájú tóramutatót. A négyzetes szár három lapos kockával tagolt, egyik végén lánccal, másik végén a kinyújtott mutatóujjú jobb kézzel. A három kockán a felirat: ״Készült a hevrá menuhá nehoná egylet vezetői, fő és algabbajai által, a kis időszámítás szerint 597. (1837) évben”. A zsinagógái rituális tárgyak donátorfelirataik alapján családtörténeti, archontológiai kutatásokra is használhatóak. A tóramutató négy oldalán a készíttető elöljárók neveit olvashatjuk: Avraham Goldstein, Koppel Vacener, Koppmann Heloschia, Mordechaj K.S., Hers Beer Boskovitz, Jos. M. Grünhut, Simson Hers Beitre, Wolf Zsámbék. A tóramutató szerepelt a ״Régi Buda és Pest Iparművészete” című, 1935-ben az Iparművészeti Múzeumban megrendezett kiállításon. Az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből, letétként került a múzeumba 1945 után.

Adler Fülöp Óbuda, 1837 Ezüst, trébelt és vésett Hossza: 29 cm

Az Óbudai Zsidó Múzeum gyűjteményéből.

MZSM 64.81