Toronyi Zsuzsanna: Héber betűk. Dokumentumok a Magyar Zsidó Levéltárból (Budapest, 2012)
Meghívólevél Amikor Wahrmann Israel, a pesti zsidók első rabbija 1824-ben meghalt, közössége nem volt egységes: a modernizáció kihívásaira adott eltérő válaszaik olyannyira eltérőek voltak, hogy sem vallási kérdésekben, sem a közösség jövőjéről szóló elképzeléseikben nem találtak közös hangot. A megfelelő rabbi személyéről sem tudtak dönteni, de hosszas tárgyalások után a közösség vezetői végül Schwab Löw prossnitzi rabbit hívták meg pesti rabbinak. Schwabnak írt hébér nyelvű levelükben négy pontban foglalták össze a rabbi kötelességeit. Az Orczy házban ekkor már két hivatalos zsinagógája volt a pesti közösségnek, egy a konzervatívabb, és egy az újításokat igénylő közösségnek. Az irat tanúsága szerint Schwab Löwnek mindkét zsinagógában kellett prédikálnia, a ״nagy zsinagógában” jiddisül, a ״kultusztemplomban” pedig németül. Schwab lelkes híve volt a zsidók emancipációjának, és a negyvenes években a magyarosodásnak is, olyannyira, hogy nevét Löw helyett magyarosan Arszlánként - mindkettő jelentése oroszlán - használta. A pesti közösség az ő rabbisága idején határozta el a Dohány utcai zsinagóga felépítését, melynek felavatását azonban Schwab Löw már nem érhette meg. Pesti zsidó közösség Pest, 1835. szeptember 3. 23 x 42 cm A Pesti Izraelita Hitközség iratai között fennmaradt dokumentum. MZSL1-4. (75.20)
