Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK RÖVID TÖRTÉNETE

nemzetiségi kezdeményezésekhez hasonlóan — a zsidóság ezen szervezeteit is felszámolta, vagyonukat államosította. Az ideológiai terror a cionista szervezeteket is betiltotta, s a cionizmus vádjával börtönöztek be embereket.

Mivel a holokausztban a vidéki zsidóság szinte teljesen megsemmisült, a második világháborút követően a zsidóság nagy része a fővárosban élt. A kevés, kicsiny lélekszámú vidéki zsidó közösség fennmaradását sok körülmény nehezítette. Az Alföldön, az ország keleti területein újra feléledtek a vérvádhisztériák, pogromok (1946: Kunmadaras, Makó, Miskolc, 1948: Szegvár, Mindszent, 1954: Mátészalka, 1956: Hajdúnánás). A megmaradt vidéki zsidóság elvándorolt az országból, vagy Budapestre költözött. Ma már csak néhány nagyobb vidéki városban van zsidó hitélet (Debrecen, Pécs, Szeged, Miskolc, Veszprém).

31