Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)
A HÉBER IRATOK ÍRÁSA
Elekkel és a zsidókra vonatkozó törvénykezéssel kapcsolatban fentieket, amennyiben szükséges, hogy ők ezeket tudomásul vegyék, ő szent felsége kellőképpen nyilvánosságra kívánja hozni és jóindulatúan ki akarja fejteni anta további kijelentést téve, hogy őfelsége mind a héber nyelvnek (csupán azistentisztelet kivételével), mind a zsidók anyanyelvének, vagyis a zsidó-németnek, közönségesen a jüdisch-deutschnak a használatát minden, főleg bírósági, de bíróságokon kívüli ügyekkel való foglalkozásban is királyi tekintélyével megszüntetni rendeli, és a felsorolt megszüntetett zsidó nyelvek helyett a jövőben kegyesen elrendeli, hogy a zsidók mindenütt a tartományokban szokásos nyelvet használják, és hogy az említett kétesztendei határidőnek a közzétételétől számított eltelte után mindennemű okmány, amely akár tiszta héber, akár e nép által használatos zsidó nyelven íródott vagy lett aláírva, — törvényszéken vagy azon kívüli tárgyalásokon kötelezettséget vagy közhitelűséget szokott maga után vonni —, még ha rabbi fogalmazták vagy írták is alá, legfelsőbb királyi akaratnyilvánítás folytán eleve semmisnek és érvénytelennek nyilváníttassék. Az 1840-ben elfogadott XXIX. törvénycikkben gyakorlatilag a fentiekét foglalják újabb törvénybe: j. § Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdon nevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anya könyvben bejegyeztessenek; — továbbá kötelesek 4. § Minden okleveleket és szerződéseket a hazában és a kapcsolt részekben dívatozó élőnyelven szerkeszteni. A lenti törvények ugyan elvetették a héber és a jiddis nyelv használatát a különféle jogi következményekkel járó iratok (például szerződések) esetében, de a zsidó közösségek életében fontos szerepet kapó iratfajták továbbra is héber betűkkel, héber vagy zsidó—német nyelven születettek. A zsidó közösségek tagjainak anyanyelve sokáig meghatározóan német, zsidó—német (jiddis vagy ״zsargon”) volt, s a közösségek egymás közötti kommunikációja is így volt lehetséges. A zsidó községnek sokféle ad-48