Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK RÖVID TÖRTÉNETE

Létezett hátországi munkaszolgálat is, ahol a hiányzó munkaerőt pótolták a zsidó munkaszolgálatosokkal. Értelmiségiek, orvosok, színészek, irodalmárok dolgoztak így embertelen körülmények között például cukorgyárakban, fakitermelésen vagy bányákban.

I94I augusztusában életbe lépett a harmadik zsidótörvény is, amely megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti vegyes házasságot, házasságon kívüli kapcsolataikat pedig német mintára fajgyalázásnak minősítették és büntették. 1942-ben eltörölték a zsidók ingatlanszerzési jogát.

1944-ben a jogfosztások, megaláztatások és a munkaszolgálat szenvedései ellenére Magyarország a német befolyás alatt álló területek között a biztonság szigete volt a zsidók számára. Az 1944• március I9-i német bevonulással egy csapásra vészterhesre fordult a helyzet. Már a hónap maradék napjaiban egész rendeletözön korlátozta tovább a zsidók életlehetőségeit, a sárga csillag viselésének kötelezettsége pedig emberi méltóságuk alapjait ásta alá. Április közepén megkezdődött a zsidók gettókba tömörítése, majd a megsemmisítő táborokba hurcolása az ország egész területén a főváros kivételével. Ez június közepére be is fejeződött, a vidéki zsidóság sorsa megpecsételődött. A budapesti zsidók deportálását a nyugati szövetségesek nyomatékos közbelépésének hatására Horthy Miklós kormányzó 1944• július elején felfüggesztette.

Számukra a poklot a sikertelen kiugrást követő nyilas hatalomátvétel hozta meg 1944• október I5-én. A nyilasok szisztematikus megsemmisítésüket úgy akarták véghezvinni, hogy közben a maradék zsidóvagyon minél nagyobb része kerüljön a kezükbe. E tekintetben ellenfelei voltak a németeknek is. 1944• november 3-i rendeletük minden zsidóvagyont államosított. A deportálás előkészítését szolgálta november 29-én a pesti gettó létrehozása. Erre már nem maradt idő. Akik valamilyen módon elkerülhették a nyilasok gyilkos akcióit, megmenekültek a rendszeres Dunába-lövésektől, azok megmaradtak.

A felszabadulást követően a megmaradtak elkezdték újra megteremteni az élet feltételeit. Már 1945 elején létrehozták — a külföldi zsidó szervezetek jelentős segítségével — a Deportáltakat Gondozó Országos Bízottságot. Ez az iroda fogadta a deportálásból, a munkaszolgálatból és a ha29