Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK RÖVID TÖRTÉNETE
A II. József által útnak indított változások Magyarországon is megbontották a zsidó közösség hagyományos egységét. Chorin Áron aradi rabbi személyében a 19• század elején itt is megjelent a zsidó felvilágosodás és vallásreform — német földről indult — eszméjének első magyarországi képviselője. Vele csaknem egy időben került a nagy múltú pozsonyi jesíva élére az ortodoxia nagy tekintélyű képviselője: a Hatam Szófer. Erre az időre esett a rabbinizmussal szembeforduló naiv-misztikus zsidó vallási irányzat, a haszidizmus megjelenése is. Legendás hazai alakját, Teitelbaum Mózest ekkor választották rabbivá Sátoraljaújhelyen. A reformországgyűléseken a zsidók ügye folyamatosan vitatéma volt, az 1839/40-es országgyűlésen már a türelmi adó eltörlése, a zsidó vallásnak a többi bevett vallás közé való felvétele és a zsidóknak az ország többi nem nemes lakóival való egyenjogúsítása is felmerült. Végül törvénnyé csak a követelések egy része vált: az 1840-ben elfogadott törvény lehetővé tette, hogy a zsidók — a bányavárosok kivételével — városokba települjenek, jóváhagyta a zsidók gyáralapításait és ipari tevékenységét, s a városi ingatlanszerzést is lehetővé tette. Ugyanebben az évben jelent meg báró Eötvös József röpirata a zsidók emancipációjának szükségességéről. Az emancipáció gondolatának felvetődésén és az 1840-es törvényen fellelkesült hazai zsidóságban már megfogant a magyarosodás eszméje is. 1842-ben megalakult a Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesület (MIKÉFE), amely arra törekedett, hogy a magyar nyelvet a zsidóság köreiben terjessze, valamint a földművelést és a vele kapcsolatos ismereteket terjessze az e tevékenységektől hosszú évszázadokon át elzárt zsidóság köreiben. Ugyanezen gondolat jegyében alakult meg 1844-ben Pesten a Magyarító Egylet. Magyar nyelvű óvodát és iskolát tartott fenn, magyar hírlapokkal és könyvekkel felszerelt olvasótermet rendezett be és felolvasásokat szervezett. Tagjai adták ki I 848-ban az Első Magyar Zsidó Naptárt. E sorba illik Löw Lipótnak, a magyarosodás és a vallási modernizáció együttes megvalósítására törekvő pápai rabbinak első magyar nyelvű folyóirat-kísérlete, a Magyar Zsinagóga. 1848-ban, a magyar forradalom első napjaiban több városban — így Pozsonyban és Pesten is — zsidóellenes tüntetések, zavargások robbantak 17
