Dávid Gábor: Segédlet a héber iratok kezeléséhez (Budapest, 2006)

FÜGGELÉK

sást követően olvasnak fel a zsinagógában. A haftarák rendje meghatározott, tartalma illeszkedik torai szöveghez. Minden hetiszakasznak megvan a haftarája. (43)

Haggada (sei pészahj: pészahi haggada, elbeszélés. (55, 57)

Halaha: a ״halah” jár igéből alkotott szó a vallási törvények megnevezésére. Halahának nevezzük a Tórában és a Talmudban található törvényekét és a későbbi törvényhozók döntvényeit egyaránt.

Haver: társ, tag, barát. Istenfélő, tudós emberekre alkalmazták a zsoltárvers (Zs. 119, 63) alapján: ״Társa vagyok mindazoknak, akik téged félnek és rendeleteid megőrzőinek.” (50)

Hehser: olyan bizonyítvány, amelyet rendszerint egy nagy tekintélyű rabbi állít ki annak igazolására, hogy bizonyos étel vagy ital a rituális követelményeknek megfelel.

Hetiszakas^: A Tóra öt könyvét 54 részre, hetiszakaszra osztották, így egy év alatt szombatonként a teljes szöveget felolvassák. Ha az évben nincs 54 szombat, akkor bizonyos szombatokon két hetiszakaszt olvasnak. (43, 76)

Hevra kadisa: szentegylet. (3 5—37)

Jahrzeit: halálozási évforduló, melyet a héber dátum szerint számítanak. A Jahrzeitkor szokás gyertyát gyújtani a halott emlékére, kaddist mondani és meglátogatni a sírt, valamint Misnát tanulni az elhunyt emlékére.

(37, 94)

Jcsíva: zsidó vallási főiskola, ahol főként a Tilmudot tanulták. Jesívát a nagy tudású rabbik tartottak, ahol a bócherek párosával, egymással vitatkozva tanulták a törvényeket. (3 8—39)

Jiddis: a kelet-európai zsidók nyelve. (48, 50, 66, 94)

Kados, kadisa: szent

Kehila: közösség, hitközség. (3 3, 3 5, 72)

Ketuba: házasságlevél, melyet az esküvő alatt felolvasnak. (II, 51)

Kiddus: megszentelés. Ezzel a szertartással köszöntik a szombatot és az ünnepnapokat. Áldást mondanak a bor felett az ünnep beköszöntekor. Ez a szertartás az otthoni liturgiában kapott szerepet, de ünnepek előtt a zsinagógában is elmondják. (98)

108