Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

V. A kulturális munka megszervezése (1876-1890)

egylet 50 éves jubileumára Beer Salamon alelnök vezetésével küldött­­séget delegáltak. Amióta az egylet országos jellegűvé alakíttatott, mindig megvolt a törekvés a vidék bekapcsolására, de e részről csak közöny volt ta­­pasztaiható. Mégis 1890-ben a vidéki hitközségek megszervezésére dr. Farkas Emil elnökletével és dr. Simon József az Orsz. Izr. Iroda titkárának bekapcsolásával bizottság küldetett ki. Az alapszabályokat 1886-tól újból tárgyalta az egylet vezetősége, mely 1889 végén láttamoztatott. Nem mellőzhetjük ama kiváló gárda tagjainak felsorolását, akik eme jelentős korszakban az egylet rúdjánál tevékenykedtek. A tiszti­­karban helyet foglaltak: (lemondás vagy elhalálozás általi felváltással) Beer Salamon alelnök, Adler Gyula és Bloch Mór pénztárosok, Beer Jakab és Fleischel József ellenőrök, Wahrmann Sándor, Dr. Kern Ti­­vadar és dr. Farkas Emil az iskolai bizottság elnökei, Stern Adolf és Lemberger Mór gazdák, Leitersdorfer Lipót főfelügyelő, Schwab László műhelyfelügyelő, dr. Feuer Dávid, tiszteletbeli orvos és egy ideig az istvántelki iskola felügyelője. Páratlan munkát fejtettek ki akár tisztségben, akár csak mint választmányi tagok: Weisz József (Weisz M.A. elnök fia,) Reich Ármin, Kramer Samu, Weisz Berthold, Mandel Mór, Spitzer DFL, Adler Lajos, Ehrlich Mózes, Fleischl Sá­­muel, Konodi Bertalan, Pfeifer Ignácz és Weisz M.J. Továbbá lovag Wechselmann Ignácz és dr. Goldzieher Ignácz. Áldozatkészségükért tiszteletbeli tagok Nagel Ármin, Strasszer Alajos, Bischitz Dávidné és Kassovitz Róza. És nem hagyhatjuk ki dr. Lőw Imánuel szegedi főrabbit, aki az egylet alapításával kapcsolatos értékes okmányokat küldött. Meg kell még emlékezni a nagyszerűen tevékenykedő Man­­del Salamon titkárról, ki csaknem negyedszázados működés után 1886-ban vesz búcsút hivatalától és helyére 65 pályázó közül Ke­­mény Dávidot választották meg. Még egy tisztviselő működésének megkezdéséről kell jelentést adni: Bauer Jakabról, ki azután 3 és fél évtizedig szolgálja az egyletet, mint gondnok. Mindenki — Wahrmann Mórtól kezdve - lelkesen csatlakozott a ve­­zérhez: dr. Schönberg Árminhoz, aki hosszú évtizedeken át oly fá­­radhatatlanul dolgozott és kit már 1882-ben működése 25. évfordu­­lója alkalmából úgy ünnepeltek, hogy nevére alapitvány létesült. De a legértékesebb munkája a múlt század utolsó előtti évtizedére esik. Ezért mindenki megilletődéssel vette tudomásul 1890-ik év vége felé 51

Next

/
Thumbnails
Contents