Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
IV. Az emancipáció hatása (1868-1875)
IV. Az emancipáció hatása (1868-1875) Az első időben lázas buzgalom mutatkozott minden elmulasztott dolog mielőbbi pótlására és a meglévők fokozására. Barnay Ingácz azt kívánta, hogy a hitközség által építendő iskolában az egylet szükséges helyiségei biztosítandók. 1868-tól dr. Schönberg Ármin elnöke az iskola bizottságnak és tisztségében megszervezi az iskola harmadik (előkészítő) osztályát. Ezen kívül az új iskolai reformhoz új tanterv készül és az iskolalátogatás fokozására ellenőrző könyvecskével látják el a növendékeket. Majd a földművelés fejlesztése érdekében földművelési bizottság alakul és működésének ösztönzést adott az istvántelki földműves iskolával létesített megállapodás. Ez iskola javára alapítványt létesített az egylet és 1871-ben már 500 forintot befizetett. Az egylet vezetősége megjelent a félévi és évvégi vizsgákon és gondoskodott a kiválóak megjutalmazásáról. Dr. Schönberg műkertészek kiképzésére is tett javaslatot. Az 1869-ben rendezett színházi előadás 1032 forint tiszta jövedelmet eredményezett. A növendékek ügyeivel, ruházatával, lábbelijével odaadással foglalkozik az uj segédgazda: Lemberger Mór, aki ezután a gazdai tisztséget négy évtizeden át viseli. Értékes tagja a vezetőségnek Mandl Mór, aki az elhunyt Franki Gábor ellenőri tisztségét veszi át. Fochs Antal, a nagy emberbarát 1000 forintos alapítványt létesített és már értesítés volt a hatalmas Pollák Márk-féle alapítványról. A régebbi határozattal évi hozzájárulásokból létesített tőkéből több felszabadult földműves növendék kapott egyenként 500.- forintot. Mégis a lankadás, majd a hanyatlás jelei észlelhetők. Mint ahogy általános jelenség volt ez a zsidóság beléletében. Megmámorosodva az emancipációtól, minden zsidó megmozdulást, minden közületet, szervet és intézményt sokan —de főleg az élen álló értelmiséghez tartozók — feleslegesnek tartóttak. A józanabbak figyelmeztető szavai hatást nem értek el és pl. az egyesülettel kapcsolatban figyelmen kívül hagyták azt is, hogy létezése hozzájárulhatott a törvényes egyenjogúsítás kivívásához. Megfeledkeztek arról, hogy az emancipáció még nem jelentett társadalmi egyenjogúsítást, hogy a társadalmi előítéletek nem szűntek meg és 39
