Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

III. Küzdelmek és eredmények (1850-1867)

reket első elrende^kedésökben kamatozástól mentes kölcsönökkel segítse, hogy iparukat tisztességesen űzhessék, az egylet inasait fölfogadhassák, kik mestereik példája általfeltüzeltetve, derék iparosokká fognak válni. ” A másik nagy lépés a rajziskola megalapítása. Ennek indokolása így hangzik: ״Hátrányára szolgált eddig az egyletnek, hogy annak növendékei hiányos rajzoktatást nyertek. Ama nagyfontosságnál fogva, mellyel minden iparűzőre, a gyakorlati rajzolásnak eltulajdonítása van, azon megfontolás, hogy civilizált korunkban azon iparos, kinek alapos gyakorlati rajzjsmerete nincs, közönséges munkássá süllyed le és hogy a nélkül sokra nem viheti, a választmányt arra vitte, hogy költségeket nem sajnálva, egy rajziskólát alapított. A rajziskola tanára: Kargl Károly, a budai főreál tanoda tanára és segéde: Blumberg. A választmányból egy külön bizottság őrködik a rajzjanoda működésén és a növendékek szorgalma és haladásán, melynek következtében megállapíttatott, hogy amióta ez az iskola létezik, a növendékek a rajzolásban feltűnő és örvendetes előmenetelt tettek. ” A rajziskola további fejlődése úgy alakult, hogy a hatósági jogosítás után az iskolát az egyleti növendékeken kívül mások részére is hozzáférhetővé tették. Epily sikerrel működött a vasárnapi iskola, hol az egylet növendékei ״a héber vallástanban és más szükséges elemi tárgyakban nyernek oktatást. ”

Ez évben már csak a ruházásra 2000 forintnál nagyobb összeg fordíttatott és az összkiadás 4.500 frt. A kiadási oldalon feltűnik a Zeisler Samunak kiadott 252 frt. Megtudjuk, hogy ez a növendék, ki balesetből balkeze fejét elveszítette és az összeg részére szánalomból kiutalt segély, továbbá, mivel a kézművességre alkalmatlanná vált, kiképeztették őt irodai munkára. És szerepel a kiadási tételekben a húsvéti és az újévi étkezés 424 forinttal. A széder ünnepély már ekkor kimagasló esemény. A Pesti Izr. Hitközség bizonyára ezt is méltányolva, az új imaház épületében két szobát bocsátott díjtalanul az egylet rendelkezésére, sőt a berendezést is vállalta.

Még két nagy eseményről kell szólnunk, melyek az egylet fejlődésére nagy jelentőségűek. Az első: az egész birodalomra életbeléptetett új ipartörvény, mely által ״az iparűzésnél eddig fennálló minden gát megszűnik és így a beszerződtetés és felszabadulásért többé nem kell küzdelmet folytatni az egyletnek, mely megfogadja, hogy egész tetterejét odafordítja, hogy ezen új cs.kir. törvénynek jótéteményei emberiességi céljához legkiterjedtebben vezessen. ”

34