Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
II. Az áttörés (1842-1849)
fiúnak, hogy maradjon otthon néhány napra, mert mestertársai bántalmazással fenyegetik, ha műhelyéből el nem távolítja. Ez esetet az egylet a tanácsnak bejelentette, mely az ügyet két hét alatt kedvezően elintézte. Egy másik eset: az 1844. május 6-iki ülésen tárgyaltatott Holländer Farkas panasza, hogy fiát Kernstok esztergályos - jóllehet már tanidejéből 2 évet kitöltött — bántalmazások által kényszeríteni akarja a kilépésre, hogy így a felszabadulás elmaradjon. Az egylet a fiú érdekében is eljárt. A sok hivatalos iratból kiemeljük a következőt: 10.024״. Becsületreméltó értelmesek és gondosok! Folyó év január 30.-án 608 s^ám alatt költ felírása folytában a Városi Tanács a már 1836-ik évi Julius 19-én 21972 s^ám alatt továbbá 1839- dik Februárius 26-án 756l.s^.a. és ugyan az év Julius 2-án és 9.-én 22381 és 23038-ik számok alatt költ Intézményekkel tudatott legfelsőbb szabályozó rendeletek, melyek értelmében t.i. az illető Keresztény Czéhek a kebelökbeli egyes mesterek általfelvett zsidó inasokat nemcsak minden háborgatás nélkül eltűrni, hanem a szabályos inasi évek kitölte után, azokat rendes felszabadító levéllel ellátni és a legények lajstromába beiktatni is kötelezjetnek szoros megtartására ezennel utasíttatik. Kelt Budán a Királyi Magyar Helytartó Tanácsnak ezer nyolcszáz negyven negyedik évben Böjt más hó tizenkettedikén tartatott Tanács üléséből. Ezen Városi Tanácsnak jóakarói Mérey Sándorossy Barbaczy Antalnak 2263 bemutatva. 1844. Április 12.-én. Jelen kegyelmes és kegyes lntézyény alázatos tudomásul véttetik eredetiben a levéltárba, másolatban pedig Tanácsnok urakkal közpltetni és Normál Kendelet könyvébe beiktatni rendeltetik. Kelt Budán 1844 évi Aprilis hó 15.-én tartott Tanács ülésből. Kiadta: Pálos József helyettes főjegyző■ ” El kell ismerni, hogy a budai céhek az egylet és pártfogoltjai iránt több jóindulatot és megértést tanúsítottak, mint a pestiek és a városi tanács rendeletéit a szerződtetés és a felszabadítás iránt készséggel foganatosították. így a legelső felszabadult növendék is budai volt, név szerint Schiff Lipót pékinas, ki Linhardt Mátyás műhelyében szabadult fel és a céh által legénnyé avattatott. 23
