Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

I. Az eszme megvalósulása (1842)

Lőw által előterjesztett javaslatot, hogy aztán az első magyar tórafordítás után különféle intézmények által terjesszék a magyar nyelvet.

Epily előkészítő munkát végzett a pesti izr. hitközség a másik irányban is. Minden eddigit túlszárnyaló keretet kellett biztosítani, méltót a vezérszerepet betöltő szent közülethez. Elsősorban jelentős tőkét gyűjtött, majd belátva azt, hogy maga a hitközség ilyen szerv vezetését és adminisztrálását nem eszközölheti, külön intézmény létesítését tűzte ki célul, felajánlva a kezdethez gyűjtött tőkét.

Nagy idealizmusra volt szükség, hogy ily célokat megvalósítani akaró egylet életre kelhessen. Mert tudniok kellett a résztvevőknek, hogy a tömörüléshez való csatlakozással semminemű anyagi előny nem jár együtt, sőt tagdíj vállalásának kötelezettségét kívánja és be kell kapcsolódni a céhek ellen felveendő harcra, melyek tudni sem akartak a zsidóság ilyen irányú törekvéséről. Keresztény mesterekkel kell megállapodást létesíteni, mert zsidó mesterek nem voltak, a külföldről idetelepedettek pedig nem juthattak odáig, hogy tanoncokat tarthassanak és azokat felszabadíthassák. És végül meg kell törni a zsidó elfásultságot, a gettó foglalkozásokba való beletörődöttséget, és zsidó tanoncokat kell toborozni egy új - boldogulással alig kecsegtető — életpályára, melynek előkészítését szolgáló műhelyekben zsidó fiúknak csak megalázás, gúny és bántalmazás ígérkezhet. Tehát nemcsak jótevőket kellett keresni, hanem — amint egyik zsidó író megállapítja — olyanokat is, kik a jótéteményt elfogadják.

De még ennyi nehézség sem idézhetett fel elkedvetlenítő hatást. 1842. április hó 3.-án volt Schwáb Lőw főrabbi elnöklete alatt az első tanácskozás az egylet megalakítása céljából. Elkészítették az alapszabály tervezetet. A címre különböző javaslat volt, például ez is: ״Az izraeliták körében a jó és hasznos előmozdítását célzó egylet”. Végül megállapodtak ebben: ״A hazai izraeliták közt a nehéz kézműveket és földművelést terjesztő egylet. ” A célokat a következőkben tűzték ki:

1. a nehéz kézművek és iparágak gyakorlata

2. a magyar nyelv ápolása

3. a földművelés gyakorlása

4. a közhasznú ismeretek és a úszta erkölcs terjesztése.

Az utóbbi célkitűzés az 1840. országgyűlés intenciójára szolgál feleletül.

19