Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

XI. A szanálás évtizede (1930-1939)

lyet Tolnai Simon készített el díjmentesen és mely 2.215 pengőt eredményezett.

Ez volt Kdein Gyuláné utolsó ténykedése és július 14.-én elhunyt az egyesület eme nagyasszonya, kiről elnök a július 15-iki gyászülésen így emlékezett meg: ״E%t a házat az ő szelleme uralta és családján kivül csak ennek az intézménynek élt, hisz utolsó óráiban is a Mikéfére gondolt. Az ő nagy érdemeit más alkalommal fogjuk kifejezni, most csak az} érezyiik, hogy az egyesület koronája ledőlt Vele és soha el nem múló hálára vagyunk kötelezve iránta. ” Az egyesület a családnak sürgönyileg fejezte ki részvétét, gyászjelentést adott ki, a ravatalon elhelyezte a vezetőség, növendékek és a tisztviselők koszorúját, a temetésre kivonultak az intézet növendékei (az iparosotthon növendékei cserkész egyenruhában és zászlóval) és megjelent a vezetőség, továbbá az egyesületi tagok nagy számban. A gyászbeszédet dr. Hevesi Simon vezető főrabbi tartotta, mely után az egyesület elnöke méltatta nagy érdemeit. Mindkét intézet épületére kitűzték a gyászzászlót és a növendékek a reggeli és esti imánál megkezdték a kadis elmondását. A július 22.-én tartott választmányi ülés, melyen a család tagjai is megjelentek, az ő emlékének volt szentelve. Dr. Hevesi Simon, vezető főrabbi tartott emlékbeszédet, méltatva nagy hivatottságú alkotó egyéniségét, aki ״nemcsak áldozatkészséggel, nemcsak fejedelmi áldozatokkal, szjvvel segített, hanem ésszel, céltudatos kitartó munkával. ” Majd: ״Úgy érezyük, hogy élete olyan volt, mint a virág, mely felfelé nő és legyőzi a gravitációt. ” Ezután dr. Rusznyák Samu tartott magasröptű és gondolatokban gazdag beszédet, ki Kdein Gyulánét mint a szeretet tanítóját méltatta, mert ennek gyakorlásában élt. Utána Kdein Gyula megható felszólalásában felajánlotta szolgálatait az egyesületnek, hogy ezzel hitvese emlékét szolgálhassa. Végül elhatározta a választmány egy nevét viselő alapítvány létesítését, melyre elnök a Jointtól kapott 5.000 P adományt és a maga részéről 2.000 pengőt ajánlott fel. Még megemlítjük, hogy Kdein Gyula és családja a gyász alkalmából 6.000 pengőt adományozott.

Ez év elején hunyt el az aranyszívű Adler Gyula, ki 1878-tól, tehát csaknem hat évtizedig szolgálta páratlan odaadással az egyesületet, melynek tisztikarában 1912-ig, mint pénzügyi elöljáró, ezután mint alelnök működött és az 1932-iki közgyűlésen nagy érdemeire való tekintettel díszelnökké választották meg. Ugyanezen időtájban hunytak el a magyar zsidóság következő nagyságai: Sándor Pál, báró Tor-188