Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

XI. A szanálás évtizede (1930-1939)

dás kezdeténél fontos kérdés volt a téli felruházás megoldása, mely­­hez a Pesti Izr. Hitközség 500.-, a Tébe 400.-, a Pesti Chevra Kadisa l. 400.- pengővel, a Mikéfe Jótékonysági Asztaltársaság ruha és cipő segéllyel, a nemeslelkű kereskedők fehérnemű és szövetanyaggal, a m. kir. Népjóléti minisztérium 25 öltöny és 25 pár cipő segélyével, elnök és Hoffmann Gyula 5 — 5 öltöny felajánlásával járult. Sokkal megoldhatadanabbnak mutatkozott a kertészképzőtelep za­­vartalanságának biztosítása. Itt egy nagyon értékes vezetőségi tag: if). Nagel Emil kapcsolódott be, hogy mindenekelőtt a helyzetet meg­­vizsgálva, a további teendőkre előterjesztésekkel szolgáljon. Már az első alkalommal indítványt tett, hogy a meglevő baromfitelep fenn­­tartásához kérjen az egyesület kamatmentes kölcsönt, melynek eredménye lett és 5.000 pengős baromfikölcsönt kapott az egyesület. Gedeon Andor elaborátumot készített a szanálásra és mindenekelőtt 40.000 pengős kölcsön felvételét tartotta szükségesnek. A megvá­­lasztott új pénzügyi bizottsági elnök Dános László az első ülésen szemrehányólak jelentette ki, hogy nem tájékoztatták őt és most látja, hogy az egyesületnek 250.000 pengő tartozás van és újabb 70.000 pengős kölcsöne van szüksége, hogy tiszta helyzet teremtődjék. Ez alkalommal Kertész Vilmos megállapította, hogy a legutóbb felvett 24.000 pengőt is teljesen a kertésztelepre fordították, dr. Deutsch Ernő tökéletes anyagi és lelki szanálást kívánt. Székely Bertalan föld­­eladást javasol, amit Gedeon Andor a földbirtokok esése miatt nem oszt és 300.000 pengő konvertálási kölcsönt tart szükségesnek, míg Lobi Bertalan szerint egyelőre 60.000 pengő üzemi tőkére van szűk­­ség. Végül is a bizottság felkérte Klein Gyulánét, hogy igyekezzék va­­lami megoldást találni. A második pénzügyi bizottsági ülésen megje­­lent dr. Stein Emil elnök is, és kijelentette, hogy a financiális helyzet így tovább nem tartható, mert a nagy adósság a nagy immobilitás mellett katasztrófához vezethet, ezért egy földrészt el kell adni, hogy legalább a banktartozások megszűnjenek. És a szeptember 19-i vá­­lasztmányi ülésen már felvetette a parcellázást, melyet csupán Schwarcz Ármin a mezőgazdasági oktatás érdekében ellenzett, a töb­­bi megszavazta a javaslatot, ezen kívül 40.000 kölcsön felvételét. De a kedélyek még ezután sem nyugodtak meg. A szeptember 24.-én tartott pénzügyi bizottsági ülésen Dános László biz. elnök ezt mond­­ja: ״Új gondolat vetődött fel bennem és e% agj hogy kizárólag a növendékek ügyeivel foglalkozunk, akikre eddig kevés idő jutott, mert nem értünk rá, 159

Next

/
Thumbnails
Contents