Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

X. A reorganizáció (1922-1929)

tályi ülésen elfogadták azt a javaslatot, hogy a Mikéfe mesterek által gyűjtött pénz kizárólag a tanoncotthon céljait szolgálja és a kertésztelep csak kölcsönt kaphasson belőle, továbbá, hogy az adományok elkülönítendők, a Mikéfe mesterek tagdíja havi hozzájárulásra átváltoztatandó, az egyesületnek felajánlott tételek pedig 50—50 százalékos arányban osztandók fel. Réti Benő bejelenti, hogy a pékek ipartestüléténél eredményesen közbenjárt a növendékek kenyérrel való ellátására. A mesterek minden hétfőn este összejövetelt tartanak és kapcsolatot létesítenek a tanoncotthoni szakosztállyal, melynek határozatait Krausz Vilmos, Gyulai Bernát és Győri Dezső jelentik be és beszámolnak az otthoni helyzetről. Nem csupán a növendékek ellátásával, hanem műhelyi helyzetükkel, sőt kulturális ügyeikkel is behatóan foglalkoznak, megszervezik a műhelyellenőrzést, továbbá a folyamodó növendékek előzetes szociális és műhelyi kivizsgálását. A jó példa hatása alatt ilyen funkciókra később vezetőségi tagok is vállalkoztak. A tanoncotthoni szakosztály leveleket küldetett a növendékek mestereihez a heti fizetés felemelése érdekében, felülvizsgáltatta a nővéndékek hozzátartozóinak anyagi helyzetét, mert csak a rászorult és érdemes fiúkat kívánja pártfogolni, - sőt Fischer Emil Mikéfe mester a felvételnél elsősorban a rászorultságot kívánja alapul venni és elrendel te, hogy a szerződéseket 14 napi próbaidő után meg kell kötni. A Mikéfe mesterek hétfői összejövetelein a segítségen kívül — melyben a fentieken kívül a vasárnapi ebédhez való meghívás is szerepel — fontos gyakorlati kérdések megvitatása is napirenden van, így pl., hogy milyen mesterségre adjanak és melyekre ne adjanak tanoncokat, a künn lakó növendékeknek a cserkészetbe való bekapcsolódása, a hittanórák szaporítása a zsidó érzés fokozásáért stb. Az egyesület plénumában pedig különböző határozatokat fogadtatnak el, mint: ״a Mikéfe véglett növendékeit támogató alap ” létesítését, a felszabadult növendékek 14 napi kíméled idejét, mely szerint ennyi ideig az otthonban maradhatnak, a felszabadultaknak új öltöny, imakönyv és oklevél kiszolgáltatását, a téli és tavaszi felruházás biztosítását, a volt nővéndékek külföldi tanulmányújának elősegítését és a felszabadult növendékek együtt tartására Mikéfe ifjúsági csoport szervezését. Az 1925 év őszén tartott propaganda bizottsági ülésen tudomásul vették az ipari gazdasági tanács megszervezését, mely úgyszólván permanenciában van a tanoncotthoni ügyekben, ezen kívül sajtópropagan-140