Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
IX. Munka a világháborúban és az azt követő időszakban (1914-1921)
egyesületre. E nézetet osztja Moskovits Farkas is, míg dr. Deutsch Ernő hangsúlyozza, hogy a magasabb nevelési szempontok előtérbe helyezése a fontos és a Joint ajándéka után két kézzel kell kapni, mert életképes üzemeket kap az egyesület. Végül is Rotter Zsigmond, Gáspár Fülöp és Moskovits Farkasból álló bizottság küldetett ki a Jointtal való tárgyalásra. Eltelt az esztendő és a tanoncotthon megnyitása elodáztatott, csak az évvégén jelentette be dr. Mezei Ferenc, hogy a Joint a tanoncotthon renoválására 50.000 koronát utalt ki és 3.500 korona követelését elengedte. Még egy felcsillanó tény e téren a Kopeczky-hagyaték bejelentése, melynél csak az ingadan 1.000.000.-t ér meg és a hagyaték új tanoncotthon felépítését szolgálja. A legmegkapóbb fejezete ez e kornak. Az alapító Kopeczky Ármin egyszerű abonyi kereskedő volt. A frontról megrokkanva súlyos tüdőbajjal jött haza. 1921 elején jelentkezett az egyesület igazgatójánál, ama kérelemmel, hogy mint akinek hónapjai meg vannak szám- Iáivá, engedjék meg, hogy az egyesületi irodában ingyen dolgozhasson és megbízatásokat teljesíthessen, mert az egyesület a szívéhez van nőve. Természetesen a vezetőség a kérelmet örömmel teljesítette. Csak egy félévig dolgozott mert ez év július 6.-án már elhunyt. Amikor a végrendeletét felbontották, kitűnt, hogy csaknem az egész vagyonát az egyesületre hagyta. Temetésén Abonyban 4 tagú küldöttség jelent meg és a kijelölt szónok a koporsónál az egyesület hódolatát fejezte ki. A hagyaték 106 darab értékes részvényből, 104.000 korona névértékű hadikölcsönből és Abony főhelyén lévő ház és belsőségekből állott, és az akkori jegyzőkönyv úgy emlékezik meg erről, hogy ״az alapítvány összege többszörösen felülmúlja az egyesület 80 évi fennállása alatt kapott alapítványok legnagyobbját. ” Ide tartozik még a szeptember l.-ére egybehívott mesterértekezlet, mely kegyelettel parentálta el az elhunyt Bauer Jakab gondnokot, aki 34 évig szolgálta hűséggel az egyesületet. Az értekezleten különböző tervek merültek fel, mint munkaalkalmak teremtése zsidó iparosok részére, a fogyasztó közönség organizálása, mesterekhez elhelyezendő tanoncok kiválasztása, a propaganda megszervezése stb. A kertészképzőtelepi ügyek sűrűn szerepeltek — a kuratóriumi bizottsági üléseken kívül — a vezérlő bizottság üléseinek napirendjén is, mely legfőbb bizottságnak Beer Henrik volt az elnöke. Minden ülésen jelentést adtak a növendékekről és a komoly oktatási munkáról Havas Miksáné és dr. Deutsch Ernő állandóan hangsúlyozták, hogy a 125
