Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)
IX. Munka a világháborúban és az azt követő időszakban (1914-1921)
IX. Munka a világháborúban és az azt követő időszakban (1914-1921) Az 1914. augusztus 1.-én meginduló világháború mindent megváltoztatott. A háború érdekében kifejtett társadalmi áldozatkészség háttérbe szorította a békés munkást szolgáló társadalmi intézményekét. így érthető hogy ez az egyesület is súlyos helyzetbe került A hadiállapot újabb feladatokat és így fokozottabb áldozatokat kívánt tőle. A növendékek mesterei közül sok bevonult és a műhely bezárás tömeges volt. Ipari pangás miatt segítséget kérő iparossegédek jelentkeznek az egyesületnél. Főleg a luxus cikkekben és az építésiparban volt súlyos munkanélküliség. Segíteni kellett. A tanoncokat más műhelyekbe való elhelyezéssel, ahol nem sikerült, hazautaztatással, a segédeket munkába juttatással. A volt iparos és földművesnövendékék közül sokan hadbavonultak. A bizonytalanságban az új növendékék számát korlátozni kell, de befogadják a hadba vonult apák fiait és az árva gyermekeket. A tanoncotthonban a bennlakó növendékek létszáma 45 és az iparosnövendékek összlétszáma 210, a kertészképzőtelepi létszám 39. Az ipariskolai ösztöndíjakat a tanév második felében be kellett szüntetni. Már a háború első évében a kiadásokra fedezetet nem talál az egyesület és az egyesületi számlánál 12.270 koróna, a kertésztelepnél 32.521 korona hiány áll elő, mely utóbbira részbeni fedezet az egyesületnek 15.000 korona hozzájárulása. A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium 3000.-, a m. kir. földművelésügyi minisztérium 600 és Budapest Szfőváros 6000 korona segélyt folyósít. Általános rendeltetésű alapítványok is vannak, mint: Herczfeld Lajos 1000.-, Krausz Károly 900.-, Wolfinger Miksa és neje 5000.-, Ehrenfeld Antal 5000.-, Auspitz Pál és neje 3000.-, Már 1915-ben némileg megváltozik a helyzet és a háborús helyzethez való alkalmazkodás stabilabb lesz. A növendékek felvételénél még inkább a hadban álló, vagy elesett apák fiai részesülnek előnyben. Az iparosnövendékek létszáma 185-re apadt. A műhelyek megválasztásánál - a béke reményektől áthatva — a nehézipar, főleg az építkezéssel kapcsolatos szakmák kerülnek előtérbe. A hadianyag gyártás miatt a tanoncelhelyezés könnyebb lett. Az 1915. május 30. 109
