Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 2011)

VIII. A kertészképzőtelep és otthon megvalósulása (1909-1914)

korlati kiképzéséről, mely utóbbit is rendszeres beosztás és útmutatás szerint végeztek

1911 év végéig a telep vételére, épületeire berendezésére és felszerelésére 440.000 koronát fordítottak és az I.C.A. 100.000 koronás kölcsönén kívül csaknem ekkora összeget függő kölcsönképpen a Pesti Magy. Kér. Banktól is fel kellett venni, mivel a jegyzett alapítványok még nem folytak be. Budapest Székesfőváros a kertésztelep részére 1910-ben 6000 korona segélyt nyújtott és ugyanannyit 1911-re. Eme pozitív örvendetes tényen kívül az elnök másik bejelentése az volt, hogy a közmunkatanács legutóbbi ülésén kötelezte a vasút igazgatóságot a rákosi vasúti állomáson gyalogjáró csináltatására, erre vonatkozólag 4 hét alatt terv bemutatását kívánva (mint látni fogjuk csak 20 év múlva készült el a gyalog átjáró.)

A telep ünnepélyes megnyitását 1912. május 19.-éré tűzték ki. A napi és felekezeti sajtó lelkes hangú cikkekben harangozza be az eseményt, mely kapcsolatos az egyesület 70. évfordulójával. Az Újság 3 hasábos cikkben jelenti, hogy ,A^-Z ünnepségen részt fognak venni a minisztériumok és a hatóságok kiküldöttei, hogy megtekintsék egy semmibői támadt gyönyörű kultúrintézmény első virágzását. ” Miután leírja a telepen látottakat, a cikk végén ez olvasható ״A kisgazdaság 2 esztendő alatt gyönyörűen felvirágzott, úgy hogy az idén már szállított is korai térményeiből a budapesti csarnokokba. Szóval éppen az anyaegylet jubiláris esztendejében produktívvá lett, amit egy kis babonasággal igen kitűnő kabálának lehet minősíteni. Sok mindenféle szép dolgot van alkalmunk nekünk néha napján látni, de jólesőbb érzéssel kevés intézmény virágzását regisztrálhattuk még mint egét, amelyiknek pedig az a nehezjkje is meg van, hogy felekezeti jellegű. ” A Budapesti Hírlap 2 hasábos cikkének bevezető szakaszaiból ezt idézzük: ,A^-Z új telepnek nagy szociális és gazdasági hivatása van. Nemcsak maga produkál, hanem az okszerű térmelésre megtanít új nemzedékeket. ” Majd tovább: ,A^Z egyesület azonban nem éri be azyal, hogy védettjeit kitanítja ezen telepen. Akik elhagyták az iskolát, azokat is szemmel tartja, külföldre küldi, hogy tökéletesítsék tudásukat, gondoskodik elhelyezésükről, sőt megszerzi önállóságuk anyagi feltételeit is. A telep nőni és izmosodni fog a bölcs és céltudatos vezetés alatt és mind több ifjút tesz képessé arra, hogy feltúrja, művelje és ezyel megsgeresse a honi földet, amelynek kis darabjára is nagy és gazdag életet vará- Zsolhat a tudás, a szakavatottság, a lelkesedés. ” Igen lelkes 2 hasábos cikket szán az ügynek a Pester Lloyd, míg az Egyenlőségben Komá-99