Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)
Források
10. Magyar Zsidó Múzeum Tudományos és Művészeti Egyesület levele a Műemlékek Országos Bizottsága Elnökségének 1948. szeptember 14. (fogalmazvány) 1948. szeptember 14. A Műemlékek Országos Bizottsága t. Elnökségének, Budapest, IX. Hőgyes Endre u. 10. Gerevich Tibor elnök úrnál tett szóbeli előterjesztésünkre való hivatkozással, azzal a kéréssel fordulunk a T. Elnökséghez, hogy a mádi zsinagógát műemléknek nyilvánítani, ennek megfelelően védelemben részesíteni és a szükséges helyreállítási munkálatokat elvégeztemi méltóztassék. Az ország összes zsinagógái között építészetileg és belső díszítés szempontjából — talán az óbudai templom mellett — a mádi zsinagóga a legelső helyet foglalja el. 1791—92 években épült copf stylban és belső díszítései valószínűleg Áronnal (Tóraszekrénnyel) együtt 1811- ben készült el. Építészetileg a XVIII. századbeli és korábbi lengyel kőzsinagógák és a nikolsburgi nagy zsinagóga mintájára és a romokban lévő zsámbéki zsinagógához hasonlóan központi elrendezéssel, a középen négy oszloppal, ennek megfelelően 9 boltszakasszal épült és a Bima, melyet egykorú vaskorlát vesz körül a négy oszlop között a középső lapos kupola alatt nyert elhelyezést. Az Áron különösen gazdag, díszítései kő és stukkó munkával rendkívül gazdagok, és a templom keleti és északi falain finom stukkó imatáblák vannak. Az Áront gazdag faragású aranyozott kőkorlátok vették körül, és közvetlen előtte volt az ugyancsak kőből faragott, aranyozott előimádkozói asztal. A templom előcsarnokában rendkívül szép mosdómedence és persely van ugyancsak faragott kőből. A zsinagóga épületének állaga véleményünk szerint teljesen jó, nem így a belső berendezése, amelyet vandál módra 1944-ben elpusztítottak. így az említett kőkorlátokat és előimádkozó asztalt darabokra 82
