Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)

Bevezető Források a magyar zsidó kulturális örökségről 1945-1960

Ekkor zártak be több budapesti zsinagógát (Rumbach utcai, Páva utcai, Dózsa György úti), és számos vidéki zsinagógát eladtak az állantnak vagy a városnak. Ez sok esetben ellentétes volt nemcsak a zsinagógát használó közösség szándékaival, hanem a zsidó vallástörvényekkel is. ״Két és fél év alatt kb. 15 zsinagóga épületet adtunk el részben az államnak, részben a városoknak és a községeknek. Mindig gondoltunk arra, hogy az állami érdekek is érvényesüljenek. Több esetben nagy harccal kellett megtörni az egyes hitközségek ellenállását. Gyöngyösön egy évig kellett viaskodnom a hitközség vezetőivel. Végül ott is átengedték a főtéren lévő nagy és kis zsinagógát. (...) Kiskőrösön, ahol 14 zsidó maradt, majdnem kiátkoztak, hogy kierőszakoltam Ortutay Gyula képviselő kívánságára a zsinagóga átengedését az iskola kibővítésének céljaira. (...) Abaújszántón a régi zsinagógából új postahivatal lesz.” — jelentette 1960. március 7-én az Állambiztonsági Szolgálat II/5-C alosztályának ״Sipos” fedőnevű ügynőké, Sós Endre hitközségi elöljáró.22

Voltak olyan zsinagógák is, amelyek fenntartását senki sem vállalta, s az életveszélyessé — vagy csak ideológiailag veszélyessé? — vált épületet eltüntették a város központi részéről, mint történt a makói zsinagóga 1965 utáni lebontásakor vagy a kaposvári 1980-ban bekövetkezeit felrobbantásakor. A zsidó közösség emlékeinek tartott zsinagógák művészettörténeti, műemléki értékeiről ezekben az években nem esett szó, mint ahogy más tudományterületek sem foglalkoztak/foglalkozhattak a zsidó múlt kérdéseivel. Az Országos Műemlékfelügyelet 1982-ben készített egy belső használatra szánt helyzetfelmérést a műemlék zsinagógákról.23 Valódi változást csak az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának létrehozása (1988) és kutatási programja jelentett.24 A kutatócsoport első kiadványai között jelentette

22 Kenedi János: Egy kiállítás hiányzó képei 2. In: Élet és Irodalom, 48. évfolyam, 42. szám

23 MZSL XXII-53. Említett zsinagógák: Abony, Albertirsa, Apostag, Baja, Bonyhád, Eger, Gyöngyös, Győr, Kecskemét, Kőszeg, Mád, Mezőtúr, Nagykanizsa, Pécs, Sopron - Új utca 11, Új utca 22., Szeged, Szekszárd, Várpalota, valamint Budapesten a Táncsics Mihály utcai középkori, a Dohány utcai, a Kazinczy utcai és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógák.

24 Komoróczy Géza et al.: ״Program. MTA Judaisztikai Kutatócsoport/Center of Jewish Studies at the Hungarian Academy of Sciences”. In: Értesítő. Budapest: MTA Judaisztikati Kutatócsoport, 1988. I. sz. 10—19.

14