Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)
Bevezető Források a magyar zsidó kulturális örökségről 1945-1960
rom tonna zsidó szertartási tárgyat találtak, közte 800 hanukai gyértyatartót, és körülbelül 500 tóravértet.17 A tárgyakat végül az offenbachi raktárba küldték. Később nagy részük az újraalakuló ausztriai zsidó közösségekhez került. A különleges darabokat eljuttatták a világ különböző zsidó gyűjteményei számára.18 Az épületeket végül nem bontották le, így a magyarországi zsidó szakrális épületek jelentős része — ellentétben a ״Kristallnacht”-ként elhíresült pogromsorozatban felrobbantott vagy felgyújtott német zsinagógákkal vagy a szintén zömmel felégetett balti, ukrán és lengyei fazsinagógákkal — viszonylagos épségben megérték a felszabadulást. Az 1944-ben működött 204 kongresszusi és status quo hitközségbői 1947-ig 101 alakult újra, a hajdani 74 rabbi helyén csak 14 műkődött.19 A holokauszt után az elnéptelenedett vidéki hitközségeknek komoly gondot jelentett a hitközségi épületek, zsinagógák fenntartása, a háborús sérülések helyreállítása. A zsinagógákat a kormányrendeletek és a zsidó vallásjog (halakha) is a zsidóság közös tulajdonának tartották, ezért a zsinagógák fenntartása nem csak az egyes hitközségek, hanem az országos ernyőszervezet feladata is lett. Az ״elárvult templomokkal” kapcsolatban több olyan probléma is jelentkezett, melyekre vallásilag is elfogadható, ugyanakkor racionális elvek szerint is indokolható megoldásokat kellett találni. Az Országos Rabbiegyesülét a következő kérdéseket vizsgálta: el lehet-e adni a zsinagógát, ha igen, milyen esetekben, ki illetékes az eladásra, és mi legyen az érte kapott pénzzel? A válaszok sokrétűen tárják fel a problémát.20 A hagyomány szerint, ha a község csak egyeüen zsinagógával rendelkezik, akkor az semmilyen körülmények között sem adható el, ha azonban marad egy másik, használható zsinagóga, akkor az egyik el-17 Gábor, Kádár — Zoltán, Vági: Self-financing Genocide. The Gold Train, the Becker Case and the Wealth of Hungarian Jews. Budapest, New York, 2004. 315. 18 Ehhez lásd: Felicitas Heimann-Jelinek, Hrsg.: Was übrig blieb. Das Museum jüdischer Altertümer in Frankfurt 1922-1938. Frankfurt am Main, 1988. 19 Munkácsi Ernő: Hitközségek és templomok. In: Benoschofsky Imre, szerk.: Maradék zsidóság. Bp.: A Budai Izraelita Aggok és Árvák Menházegyesülete, [1947] 67—69. 20 Dr. Róth Ernő: Az elárvult templomokról. In: Hahn István et al. szerk.: Az Országos Rabbiegyesület Értesítője. 5707 Niszán. Budapest, 1947 április, 31—36. 12