Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Zsidó közösségek öröksége - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 7. (Budapest, 2010)

Források

ezeket az Országos Vallási és Történeti Gyűjtemény részére elhoztűk.4

A deportált személyek számára vonatkozó adatokat nem kaptuk meg.

Mai helyzet:

Pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezéseinkre. Körülbelül 35—40 férfi jár templomba.

70 gyermeket (10 éven aluliak) foglalkoztat a két tanerős Talmud Tóra.

Sokan tartanak szombatot.

Több magánszektor van, pl. szódaüzem tulajdonos, kisiparos, földműves. Utóbbi szigorúan vallásos életet él, azonban külsejében teljesen alkalmazkodott a paraszti életmódhoz.

Észrevétel:

Hasznos lenne az Altneu Schul modorában épült neológ templom ablakait védőráccsal ellátni. Az ugyanitt elhelyezett régi iratok gazdagítanák a zsidó múzeum gyűjteményét, s fontosak lennének történeti kutatás szempontjából.

Hőgyész

Templom:

A szép régi templomot nem használják. Az istentiszteleteket az 1945 után berendezett ún. mártír imaházban tartják.

Temető:

Szép mártíremlékmű, gondosan ápolt sírok. 1775-ből való a legkorábbi sírkő.

A hitközség múltjából:

A templomban őrzik a hitközség jegyzőkönyveit és a Chevra Kadisa 1877-ben megkezdett, díszített Chevra könyvét. Ezekben a környék falvaiban élő zsidókról is említés történik. (Csibrák, Murga, Regöly —

4 Az iratok jelenleg a Magyar Zsidó Levéltár XX-B. Vidéki gettók iratai részlegében találha tóak, valamint láthatóak a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény állandó kiállításán.

99