Haim Genizi - Yehuda Friedländer - Frojimovics Kinga (szerk.): Duschinszky Mihály rákospalotai főrabbi válogatott beszédei - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 6. (Budapest, 2005)

Bevezető - Yehuda Friedländer - Horváth Rita: A könyv és a kard kora

A KÖNYV ÉS A KARD KORA

azáltal, hogy újfent definiálja a nemzet nagyságának alapját, felszólítja a magyarságot az ahhoz való visszatérésre: “Évszázados függőség és zsarnoki elnyomás után megszólalt a nemzet lelke, és előbb hirdette, majd fegyverrel is védelmére kelt az általános emberi jognak, mely nem osztályoz születés és származás szerint, hanem emberi jogot ad mindenkinek, ki a haza földjén becsületesen munkálkodik.”20

A történelmi helyzettel együtt, arra reagálva, maga a főrabbi is megváltozott. A Duschinszky Mihály főrabbira emlékezők mind kiemelik, hogy minden provincialitástól mentes, széles érdeklődési körrel rendelkező ember volt, akinek sokoldalú műveltsége kiterjedt mind a vallási mind a világi tudományokra és “könyvtárszobájában [...] a tradicionális fóliánsok mellett helyet talált a nyugati kultúra színe java” külföldi sajtótermékek és zsidó tárgyú politikai folyóiratok sokaságával együtt.21 Lánya, Ráchel Áhároni, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy apja kihasználva Budapest közelségét bejárt az egyetemre előadásokat hallgatni, büszkén kiemeli, hogy a vallási és a világi tudományok szimultán művelése családi hagyomány, mert a család a Rabbi Samshon

20 Ibid, p. 120.

21 Dr. Neaman Avraham bevezetője, in Áhároni, p. 7.

Ráchel Áhároni kissé részletesebben írja le apja könyvtárszobáját, s így jól látszik, hogy “a nyugati kultúra színe java” főleg magyar és német költészetet jelent: “Az ‘Izraelit’, a német vallásos zsidóság lapja, benne Lehmann folytatásos regényével, évfolyamonként jól megfért könyvtárunk polcain Herzl ‘Ősi fold, új hon’-jával, Schiller Goethe, Heine, Petőfi és Arany János verseivel és a hatalmas állványokon elhelyezett ‘Szforem’-okkal, talmud foliánsokkal.” [Kiemelés tőlünk.]

25