Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)

Előszó (Molnár Judit - Toronyi Zsuzsanna)

Központi Zsidó Tanács számára küldött jelentések, melyekből szinte napi részletességgel ismerhetjük meg a vidéki zsidóság deportálást közvetlenül megelőző sorsát.

Az előkerült dokumentumok a Központi Zsidó Tanács tevékenységével kapcsolatban is sok új információval szolgálnak, az eddigieknél jóval részletesebben megismerkedhetünk például a lakásosztály napi ügymenetével. Ugyanebből az irategyüttesből került elő több, deportáltak és túlélők neveit tartalmazó lista, valamint egy eredeti teljes Auschwitz-jegyzőkönyv gépelt példánya is, amelyről eddig nem volt tudomásunk.

Jelen kötetben közölt első tanulmányunkban a Zsidó Tanács iratai közül azokból a dokumentumokból válogattunk, melyek az Eichmann-kommando tagjainak olyan nap-napi követeléseit tartalmazzák, melyeket a Zsidó Tanács köteles volt teljesíteni. A követelések közé tartozott például 70״ db vaggonok lezárására szolgáló függőlakat” előteremtése, vagy a németek védelmét szolgáló bunkerek felépítése és berendezése is. A második tanulmány a német hatóságok utasítására 1944. március 20-án megalakult Magyar Zsidók Központi Tanácsának működését elemzi a budapesti zsidók deportálásának első tervezett időpontjáig, július 7-ig. Karsai László három — a Zsidó Tanács iratai között található — dokumentumot közöl: az első kettő 1944 áprilisában munkaszolgálatosokkal fölvett jegyzőkönyv, a harmadik a zsidó vezetők első memoranduma Sztójay Döme miniszterelnökhöz.

A kötet gerincét a vidéki gettók napi jelentéseinek forrásközlése adja. A napi jelentéseket a vidéki gettókból küldték a Magyar Zsidók Központi Tanácsának. A jelentéseket az 1939-ben alakult OMZSA (Országos Magyar Zsidó Segítő Akció) által használt kartonokon jegyezték le. A kartonok az OMZSA céljaira (kivándorlás elősegítése, átképzés, rászorulók segítése) minden hitközségre kivetett pótadó nyilvántartását szolgálták? A kartonokon szerepel a hitközségek besorolására használt “K”(kongresszusi) ill. “O”(ortodox) jelzés, de vizsgálódásaink szerint ennél az összeírásnál ennek nincs jelentősége. Magyarország zsidóságát ekkor már nem vallási alapon, s azon belül irányzatok szerint különböztették meg. Ortodoxok, neológok, status quo ante irányzathoz tartozók, cionisták, átkeresztelkedettek, valamennyien a Zsidó Tanács felügyelete alá tartoztak. A gettósításuk, 5

5 Ez az összeg 1941-ben a következőképpen alakult: lélckszám után 2 Pengő fejenként, a kultuszadó után annak 20%-a, míg a hitközség éves kiadásai után annak 10%-a. Lásd.: OMZSA Lexikon Ribáry Gézától. In: Magyar Zsidók Naptára, 5703. [1942-43] 375-386. o.

4