Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)
Molnár Judit: A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése (1944. március 20-július 7.)
Magyarországi Zsidók Szövetsége Ideiglenes Intéző Bizottsága (második Zsidó Tanács) 1. Stern Samu 2. Wilhelm Károly 3. Pető Ernő 4. Kahan-Frankl Samu 5. Freudiger Fülöp 6. Gábor János (a neológ Pesti Izraelita Flitközség ügyészé) 7. Nagy József (főorvos) 8. Berend Béla (szigetvári főrabbi) 9. Török Sándor (író, újságíró) A tanács tagjait váratlanul érte a kormányrendelet megjelenése.58 Munkácsi véleménye szerint — aki a titkári teendőket a tanácsban is ellátta — az Eichmann-kommandó nem örült a rendeletnek, mert ״úgy látta, hogy a magyar hatóságok be akarnak avatkozni hatáskörükbe”.59 Ehhez még hozzáteszi Munkácsi, hogy ״A többi megszállott országokban, így Olaszországban, Franciaországban, Jugoszláviában, stb. nem volt ehhez hasonló intézkedés.”60 Munkácsi megjegyzése arról tanúskodik, hogy nem ismerte pontosan a holokauszt történetét. Olaszországban valóban nem alakítottak Zsidó Tanácsot, Franciaországban azonban volt Központi Zsidó Tanács, Jugoszlávia pedig nem létezett ekkor, csak megszállt Szerbia és ״független” Horvátország. Mindenesetre a rendelet ürügyül szolgált, hogy ismét megpróbálja fölvenni az érintkezést a Zsidó Tanács a magyar hatóságokkal. Argalás Lajos, a Belügyminisztérium törvény-előkészítő osztályának helyettes-vezetője április 23-án fogadta Munkácsit és a tanács két tagját, Pető Ernőt és Kahan Nisont.61 Argalás szerint a 58 Munkácsi, 71. o. 59 Uo., 72. o. 60 Uo. 61 Uo., 73. o. Mivel Munkácsi a rendelet megjelenését emlékezetből április 27-rc teszi, így a találkozó is értelemszerűen nála későbbi időpont. Érdekes, hogy Kahan Nison miközben részletesen leírja visszaemlékezésében tárgyalásait a Gestapo tisztjeivel, egyetlen szóval som említi, hogy járt volna Argalásnál. Pető Ernő feljegyzésében sincs utalás fenti találkozóra. A 31