Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)

Molnár Judit: A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése (1944. március 20-július 7.)

kért felelős két belügyi államtitkárral.48 Az április 7-i bizalmas rendelet a tanácsról a következőképpen szól: ״A Budapesten székelő Központi Zsidó Tanácsot köte­­leztem arra, hogy Nyíregyházán, Ungváron, Munkácson és Máramarosszigeten saját orvosaival, saját felszereléssel azonnal állítson fel kisegítő ideiglenes kórhá­­zakat. Ezek az orvosok fogják egyúttal ellátni a gyűjtőtáborok egészségügyi szol­­gálatait is”.49 Ha ez igaz, akkor a Központi Tanácsnak már ekkor tudnia kellett, hogy a magyar hatóságok a megkülönböztetésen, korlátozáson túl rendkívül gyor­­san az összeterelést is megkezdik. Az eddig feltárt iratokban azonban nincs nyo­­ma, hogy a tanács valóban kapott volna utasítást az ideiglenes kórházak felállítá­­sára.50 A Magyar Zsidó Múzeum Levéltárában ugyanakkor olyan iratok előkerül­­tek, amelyekből kiderül, hogy a Zsidó Tanács már az első napokban értesült arról, hogy április közepén elkezdődött a kassai csendőrkerületben a gyűjtőtáborok fel­­állítása.51 Munkaszolgálatos zsidók akikre nem vonatkozott az utazási korlátozás hivatalos engedéllyel időnként szabadságot kaptak. Közülük többen is Budapestre érkezve értesítették a Zsidó Tanácsot a kárpátaljai gettózásról. A Zsidó Tanács ve­­zetői azonnal, április 19-én memorandumban fordultak Sztójay Döme miniszter­­elnökhöz.52 A memorandum aláírói ״alázatosan” kérik a miniszterelnököt, hogy sürgősen vizsgálja ki, mi történik az ország észak-keleti részén. Egyúttal szemé­­lyes kihallgatást is kérnek. Április 19-e van. Két héttel korábban a Központi Ta­­nács felszólította a vidéki hitközségeket, hogy vezetésük alatt alakítsák meg helyi 48 Baky László felügyelete alá tartozott — március 24-i kinevezését követően — a Belügyminisztérium VI. rendőri-, VIII. rendőri büntető-, XVIII. országmozgósítási és XX. csendőri osztálya. Endre Lászlót április 8-án nevezte ki belügyi államtitkárrá Járass Andor belügyminiszter. Endre felügyelete alá a III. vármegyei és községi osztály, a IV. városi osztály, a XXI. lakásügyi osztály valamint a Közigazgatás-racionalizálási Bizottság tartozott. E mellett Járass belügyminiszter május 13-án a XXI/b. alosztály keretében külön szolgálatot létesített a ״zsidók kitelepítésével és táborokban elhelyezésével kapcsolatban felmerülő, és más osztály ügyköréhez nem tartozó ügyeknek dr. vitéz Endre László államtitkár úr közvetlen utasítása alapján történő intézéséire. Vezetőjévé Molnár Zsigmond miniszteri segédtitkárt nevezték ki. 49 Vádirat /., 126. 0. 50 Ugyanakkor olyan kérvény fellelhető, melyben Stem Samu Járass Andor belügyminiszterhez fordul április 27-én. Kéri, hogy az ország észak-keleti részén embertelen körülmények között összezsúfolt tízezrek számára az ״egészségügyi szolgálat megszerveztessék”, továbbá, hogy a Zsidó Tanács megbízottai ״a helyszínre kiszállhassanak, és ott a hatóságokkal és a zsidóság helyi vezetőivel egyetértésben a szükséges intézkedések megtételénél segédkezhessenek”. YVA, O 15 H/75. 51 Lásd jelen kötetben: Karsai László: A Központi Zsidó Tanács és a munkaszolgálatos hírhozók. 52 Uo. 29

Next

/
Thumbnails
Contents