Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Jeruzsálem: anno 1900-1930 (Kohn gyűjtemény képeslapjai) - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek (Budapest, 1999)

Cion

״A király pedig elment embereivel együtt Jeruzsálem alá az ország őslakói ellen, a jebúsziak ellen.

Azok azonban azt mondták Dávidnak: Nem jössz ide be, hiszen még a vakok és a sánták is elűzne k Téged! Dávid azonban elfoglalta Cion Sziklavárát, és ez lett Dávid városa.’ (Sámuel 5,6) A Sz iklavár, avagy (Sión hegye, az erődített domb ma is Jeruzsálem ékessége.

Itt található Dávid sírja.

A Cion-hegy alatt pedig Géhinnom, más szóval a Gyehenna, a pokol tornáca, s a völgy folytatásában Siloah nevű arab falucska, amelyet mintha a jebúsziak ősei laknának ma is, mert igen ellenségesek Dávid fiaival.

A falucska alatt a forrás, mely Dávid seregeit táplálta, és egész Jeurzsálemet ivóvízzé 1 látta el, s a falu fölött tornyosul Mórija hegye, a Templom-hegy, melyet Dávid vásárolt hatszáz sékel súlyú aranyért a jebúsziak kirá Igától.

״Ekkor az Úr angyala azt üzente Gád által Dávidnak, hogy menjen és állítson o !tárt az Úrnak a jebúszi Omán szérűjén.

~ 16 ~