Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Jeruzsálem: anno 1900-1930 (Kohn gyűjtemény képeslapjai) - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek (Budapest, 1999)
ClONI ÜDVÖZLET BUDAPESTEN Zsidó képeslapok a századfordulón a Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesület (MIKEFE), amely arra törekedett, hogy a magyar nyelvet a zsidóság köreiben népszerűsítse, valamint a földművelést és a vele kapcsolatos ismereteket terjessze az e tevékenységektől hosszú évszázadokon át elzárt zsidóság köreiben. Ugyanezen gondolat jegyében alakult meg 1844-ben Pesten a Magyarító Egylet. Magyar nyelvű óvodát és iskolát tartott fenn, magyar hírlapokkal és könyvekkel ellátott olvasótermet rendezett be, és felolvasásokat szervezett. 1848- ban a magyar forradalom első' napjaiban több városban — így Pozsonyban és Pesten is — zsidóellenes tüntetések, zavargások robbantak ki. A kezdeti ellenséges hangulatot követően a szabadságharcnak becslések szerint kb. 20 000 zsidó katonája volt. Számosán kaptak tiszti rangot, feltűnően sokan voltak tábori orvosok és sebészek, és fontos szerepük volt a hadsereg ellátásában és felszerelésében. A lelkes hangulatban 1849- ben a szegedi országgyűlés kimondta a zsidók egyenjogúsítását, bár a szabadságharc bukása miatt ebből már nem lett törvény. ❖ A szabadságharcot szigorú megtorlás követte, ami a zsidóságot is súlyosan érintette. A szigor a későbbiekben enyhült, és 1859-60 foly amán Ferenc József rendeletek egész sorát adta ki, amelyek felszámolták a még érvényben lévő, zsidókat érintő középkori eredetű korlátozásokat. Ekkortól tartha ttok a zsidók is keresztény inasokat és cselédeket, tanúzhattak a törvényhatóságok előtt, foglalkozhattak malomiparral, italméréssel, lehettek gyógyszerészek. Megnyíltak előttük a bányavárosok is, és a Birodalom egész területén szerezhettek ingatlantulajdont. Ezekkel a törvényekkel indult meg az a folyamat, amelynek során a zsidók a magyar iparosodás megteremtőivé váltak, amely Budapestet a malomipar világhatalmává tette, és utat nyitott a polgárosodásnak is. A modern, ipari-kereskedelmi életbe bekapcsolódva módosultak a zsidóság hagyományos életkeretei is. A város társadalmi életében részt vevő zsidó polgár számára a szigorú vallási előírások már nem voltak követhetőek: kompromisszumokat kellett kötnie étkezési szokásaiban, viseletében, ünnepei szigorú megtartásában, gyermekeinek nevelésében stb. A hitközségekben hitéleti kérdésekről folyt a vita, Becs és Budapest 1867-ben, az osztrák—magyar kiegyezéssel létrejött Európa legnagyobb területű államalakulata, az Osztrák—Magyar Monarchia. A dualista monarchiának két fővárosa volt, Bécs és Budapest, és uralkodója egyszerre volt osztrák császár és magyar király. Az Alpoktól a Fekete-tengerig, Csehországtól Dalmáciáig terjedő hatalmas területén sokféle nemzetiség, sokféle vallás keveredett. A sokféle nemzetiség között a századfordulón két és fél millió zsidó élt a Monarchia területén. Főleg Galíciában voltak olyan települések, ahol többségben voltak a zsidók, Bukovinában a zsidóság volt a harmadik legnagyobb népcsoport. Magyarországon Munkácson a lakosság több mint 44%-a, Budapesten 21%-a volt zsidó. A keleti részeken a zsidók nagy többsége Oroszországból származott, ahonnan a pogromok elől menekültek. Budapest Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítését követően néhány évtized a latt az ország központjává lett, és ezzel párhuzamosan, a magyarországi zsidó migráció és mobilitás következtében a XIX. század közepére-végére a pesti zsidó hitközség is központi szerepet kezdett betölteni a honi zsidóság körében. Pest-Buda zsidó népessége a XVIII. szá2ad utolsó évének 1000főt jelölő adata után rohamosan nőtt, 1850-re meghaladta a 17 500-at, és a századfordulóra elérte a 16 000-t. Az 18ÓQ. évi népszámlálás szerint minden második pesti kereskedő' közülük került ki; minden negyedik felnőtt zsidó férj kereskedésből élt. Hamarosan bekapcsolódtak a gyorsan fejlődő gazdasági életbe, és a hazai németség mellett a magyar polgárosodás előmozdítóivá váltak. ״Persze minálunk idegen a polgári szellem, itt csak urak meg parasztok vannak (...) és néhány tisztes izraelita kereskedelmi ház; ez a magyar polgárság elitje ” — írja a korról Lesznai Anna. ❖ A vállalkozói szellem, az újítókészség, a magas munkamorál és a művelődési készség — kompenzálandó a törvényekben és a társadalmi hierarchiában is meglévő hátrányos helyzetet - hatalmas átalakuláson vezette át az addig jórészt hagyományos keretek között élő, erősen vallásos zsidóságot. Az átalakulás velejárója volt a zsidóság asszimilációja a befogadó nemzethez, és ez megnyilvánult a nyelvhasználatban, a szokásokban, idővel a vallási külsőségekben, majd később a társadalmi igényekben is.1842-ben megalakult ~ 5 ~
