Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Jeruzsálem: anno 1900-1930 (Kohn gyűjtemény képeslapjai) - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek (Budapest, 1999)

A Szikla és a Fal

״Kezdetben teremtette Isten az Eget és a Földet... ”

Majd a nagy Káosz közepébe hajított egy sziklát, a szentség Szikláját. Ez a szikla ma Jeruzsálemben található. Csúcsa a Szentek Szentjének helyén, ma az al-Áksza aranykupolás mecsetjében látható.

Anno a Szentély legszentebb részén, a Frigyláda épületében volt. Tudós régészek bizonyítják, hogy e Szikla sok száz méter mélységig folytatódik a Templom-hegy alatt.Ez az a Szikla, amelyen Ábrahám feláldozta volna legféltettebb kincsét, fiát, Izsákot, és ez az a Szikla, amelynél a szövetség, azaz a Frigy köttetett Isten és Ábrahám között. A Szentélyt lerombolták a perzsák, de a Szikla maradt, elpusztíthatták a rómaiak, de ez a Szírt kiállt minden pusztulást. Titus megparancsolta katonáinak a Szikla és a hatalmas termésköve kb <57 épült falak feldarabolását, szétzúzását, de nem jártak sikerrel.

A világ közepén álló hatalmas szikla és az őt körülvevő fal egy része, így a Nyugati Fal is épségben megmaradt. Ma ezt is a csodák között tarthatjuk számon. így lett a Nyugati Fal vagy más néven a Siratófal évezredek tanújaként a zarándoklások végállomása. Innen ered a kövek tisztelete, és innen ered a kövek réseibe')! fakadó bokrok és fák tisztelete. A Szentség Sziklájához imá dk óznak a hívők, és a Sziklát körülvevő falak réseibe dugdossák évezredek óta ״vágycéduláikat”, leveleiket. A régmúlt, a közelmúlt és a jelen itt kapcsolódik össze, és ha közvetve is, de bizonyítja, hogy a köveknek élete van, története, történelme. A könnyáztatta múlt és jelen találkozási pontján, a Siratófalnál az emberiség szerencsésebb része — már aki eljut életében idáig — beszélhet Istennel, üzenhet Istennek, s e néma párbeszéd az Egek ig ér fel.

~ 40 ~