Toronyi Zsuzsanna (szerk.): Jeruzsálem: anno 1900-1930 (Kohn gyűjtemény képeslapjai) - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek (Budapest, 1999)
A többi magyar kiadó hasonló tematikát követ. Képeslapjaikon jeruzsálemi városképeket ábrázolnak, olyan helyszíneket, amelyek a vallási tradícióhoz kapcsolódnak, és nem szerepelnek rajtuk a cionista eszméket kifejező képek. ❖ A kiadók jóleik ülöníthetőeszmerendszert követve adták ki képeslapjaikat. A kisebb kiadók kiadnak egyet-egyet Jeruzsálem látképével, bemutatják a Siratófalat, Jeruzsálem azon részeit, amelyek a bibliai zsidó nép életével kapcsolatosak. Ezek a képeik azon képeslapjaik sorozatába illeszkednek, amelyek bibliai illusztrációkat, bibliai szereplő két mutatnak be. Ez érthető is, mivel a Monarchia zsidói az 1867-es emancipációs törvények értelmében már nem külön nemzetiség, hanem csupán vallásfelekezet — és mint ilyen ״polgári és politikai jogok tekintetében " egyenrangú más felekezetek tagjaival. A2 emancipált, asszimilálódó neológ zsidóság ugyanazokba a kávéházakba, koncertekre jár, mint nem zsidó honfitársai, életformájában igyekszik azonosulni a többséggel — ״csupán ’ vallása különbözteti meg tőlük. Képeslapot legnagyobb tömegben azonban nem karácsonykor küld, mint a keresztény többség, hanem a zsidó újévkor. Ekkor olyan képeslapot választ, amely ugyan kötődik vallási tradícióihoz, de Jeruzsálem a keresztényeknek is a ״világ közepe", és a zsidók Tórája a keresztényeknek is szent kinyilatkoztatás. ❖ A XIX. század legvégén, a politikai cionizmus megjelenésével a Monarchiában ugyan kevesen, másutt azonban egyre többen gondoltak úgy a zsidóságra, mint nemzetiségre. Számukra mást jelentett Palesztina, mint az asszimilálódott többségnek. Az ő igényeiket igyekezett kielégíteni a Palesztinaképeslapokat legnagyobb tömegben kiadó két bécsi kiadó, a Verlag Zion és az MMS. Képeslapjaik tömegükben és az ábrázolt képek jellegében is eltérnek a többi kiadóétól. Természetesen ők is kiadják a jeruzsálemi látképeket, a Siratófal előtt imádkozok fotóját, de ezenkívül olyan részletességgel mutatják be a Várost és az országot, amely a rendszeres idegenforgalom beindulásának korában tájékoztatja a Monarchia zsidóságát az igazi palesztinai életről. Képeik már nem az idealizált rajzokon alapulnak, hanem fényképekkel láttatják a valóságot. Megmutatják a jeruzsálemi Óvárost. A falakat, a kapukat, a piacot; és a falakon kívüli új jisuv életéből is igyekeznek minél többet megismertetni. Külön hangsúlyt kap náluk Jeruzsálem mint Dávid városa. Dávid volt Izrael első nagy királya, aki a törzsszövetségből valódi nemzetet teremtett, és fővárost adott a népnek. Jeruzsálem a zsidó népnek már nemcsak kultikus központja, hanem politikai központ is — sugallják a képek. ❖ Még érdekesebb, ha a nem jeruzsálemi képeket vizsgáljuk. Az ősi, a bibliai zsidó nép életében szerepet játszó városo kk őzül megismerhetjük Betlehemet, Tiberiast és Jerikót. Jerikónál Isten Kiadók A jelen kötetben közölt, Palesztinát ábrázoló képek legnagyobb részét Bécsben adták ki. A legtöbbel, 26 darabbal szerepel a bécsi Verlag Zion, a gyűjteményben való reprezentációja alapján a térség legjelentősebb képeslapkiadója. Különféle sorozatai jelentek meg. A fekete-fehér fotós Palesztina-képek mellett talán legjelentősebb a bibliai jeleneteket ábrázoló rézmetszetes sorozat, amelynek darabjait fekete-fehér és színezett változatban is kiadták. Megjelennek képeslapjaikon a híres bibliai szereplők (pl. Eszter, Áron), és ha kisebb mértékben is, de ők is kiadtak zsidó életképeket is. (pl. galíciai zsidó család étkezése). Képeslapjaik elterjedtségét mutatja, hogy közülük so k több példányban is megtalálható a gyűjteményben. ❖ Az MMS jelzésű bécsi kiadó szintén nemcsak Palesztinaképeket adott ki. A kortárs bécsi hitéleti nagyságok (zömmel kántorok) portréjával adtak ki újévi üdvözleteket. •> A könyvben négy képeslappal szerepe! a Kutzner & Berger berlini cég nagyon igényesen kivitelezett, színezett kőnyomatos képeinek sorozata. Három képük Jeruzsálemet, egy Betlehemet mutatja be. Valamennyi képeslap osztott képmezős, 3-4 jellemző képet felvillantó, és a képek között növényi ornamentikával díszített. A varsói Central Verlag márkajelzését is jiddisül közli, és a hagyományos keretek között élő lengyel zsidóság igényeit elégítette ki. Jellemző sorozatai voltak a jiddis versikékkel közölt életképek, zsánerképek, a lengyel zsidó festő, Pilichowski képeinek (Talmud-tanulás, bóherek, tanuló rabbik képei) megjelentetése vagy a bibliai jelenetek sorozata. Használták Lilien rajzait is. Nem véletlen, hogy Palesztináról csak a Siratófal képét adták ki. Egy-egy képpel szerepe! három bécsi cég: a Sperlings (Jeruzsálem), a Schröder (Siratófal), illetve Isidor Knopf (Zihrón Jaakov). Külön figyelmet érdemel a Keren Kajemet Leiszrael pecsétjével ellátott képeslapok sorozata. Jelen kötetünkben csak egy képpel szerepel, de a gyűjteményben többféle képeslap található a pecsétjükkel: képzőművészeti alkotásokat ábrázoló, pl. Wilhelm Wachte! Áhítatos ima című festménye, vagy a cionista mozgalom jeleseinek, pl. a héber költészet megteremtőjének, Bialiknak portréját bemutató. •> A magyar kiadók közül legnagyobb számban a Bíró-féle kiadóvállalat van jelen: képeslapjai a ״hagyományos " szentföldi látnivalókat ábrázolják. Képeslapjain megjelenik a Jordán folyó, a Templomtér, Ráhel sírja, valamint Zion, illetve Jerusalem felirattal Jeruzsálem látképe. Egyszerű, grafikus, rézmetszetes képeslapjai jól felismerhetőek. Érdekes, hogy a rézmetszetek a más kiadók által felhasznált fotók alapján készü ltek (pl. Ráhel sírja). ~ 9 ~
