Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)

Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig

hasonlóját tüntetik fel: a letűnt korszakhoz való hozzásimulást gondolatban és a ekövetkezendő ragyogásának áhítozását. A sok közül egyik tolmácsolója a zsi­­dóság epedésének sorsa felvirradásáért szimbolikus kakasszóra: a XIX. század ele­­jén élt káliói rabbinak tulajdonított nóta: érdekes összetalálkozása pedig a viharvert magyar és zsidó reménykedésnek, hogy ez a magyar nóta, melynek változatai fenn­­maradtak Magyarország különböző vidékeiről eredő népdalokban, képeivel, hang­­jával a török hódoltság korában élt Balassa Bálint költészetében gyökeredzik.163 Zrínyi Miklós, a költő, Debóra diadalénekéből vett idézettel zárta be elméi­­kedését A török áfium ellen való orvosságról164 ami jelképezője volt annak, hogy rendületlenül hitt abban, hogy mint valaha a zsidó nép, a magyar is győzelmesen kerül ki ellenséges hadak marka alól. Budavár visszavételével kezdődött meg a beteljesülése azoknak az álmoknak, melyeket másfélszázados elnyomás alatt ma­­gyár elmék s tollak Magyarország megújulásáról szőttek. A feldarabolt, kizsák­­mányolt ország részei megint együvé kerültek és lassanként nekiindult a teremtő munka, hogy rendbe jöjjön, ami a török és német imperializmus összecsapása kö­­vetkeztében kíméletlenül megrongálódott. Az alkotó kezek közt ott találjuk a zsi­­dókét is, kik a kimerült, megrokkant ország szomorú gazdasági állapotának hely­­rehozásán tőlük telhető fáradsággal dolgoztak. A zsidók erőfeszítéséről és hogy az ország mely részén fejtettek ki foglalkozási ágaikkal feltámasztó tevékenységet a török áladat elvonulásával, az 1698. és a rákövetkező évben megejtett zsidó összeírás adhatna felvilágosítást.165 Ez a cons­­criptio azonban nyomtalanul elveszett, kimutathatólag már a XVIII. században is kereste az udvari kamara, de már nem találta;166 ami töredék belőle megmaradt, csak néhány északkeleti határ megyére vonatkozik, ez pedig nem nyújt elegendő anyagot, hogy kellően tájékozódhassunk származásukról, számukról, letelepedési helyeikről, keresetükről, arról a gazdasági értékről, melyet az országban képvi­­seltek. Egy félszázaddal azonban az ozmán hatalom megtörése után részletes, meg­­bízható, ha nem is egészen tökéletes hivatalos összeírás ad róluk számot, melynek 163 Szilády Áron, Gyarmathi Balassa Bálint költeményei. 34. 267., Kriza, Vadrózsák. 44. Bartalus, 5. 103., Nógrádi Jenő, A sümegvidéki nyelvjárás. Erdélyi János, Népdalok és mondák. 90. és 91. szám., Pásztor Mihály, Egy régi nóta. (IMIT 1903. évkönyve. 226.) 164 Gróf Zrínyi Miklós munkái Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc kiadásában. (Pest, 1852). 222. 165 Országos Levéltár, Cancelláriai fogalmazványok 1698. december II. Certis haud levis mo­­menti ex Rationibus et Considerationibus benigne resolvimus, ut mediante Comissionne quadam isthinc deleganda et exmittenda Status Judaeorum ubicunque tandem in Regno hocce Nostro Hungáriáé commorantium exacte pervestigetur. 166 Országos Levéltár, Benignae resolutiones, 1730. jan. 23. 75

Next

/
Thumbnails
Contents