Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)

Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig

Talán a magyar zsidóknak emlékjele a török zsidók közt még manapság is elő­­forduló Madsar családnév. 10 Harmadik fejezet Magyarország török területén a budai, a be nem hódolt részen a pozsonyi volt a legjelentékenyebb zsidó hitközség a XV. század vége felé. A pozsonyi Zsidó-utca a középkorban a mai Hummel-utcában terült el, de a Halászkapu mellett is volt egy úgynevezett Zsidó-udvar. A Zsidó-utcában elhúzódó városfal rövidesen a mohácsi csata előtt bedőlt és javításra szorult. A városfal ezen részén 1526. szeptember 16. és 22-ike közt több éjjelen két őr tartott vigyázatot, valószínűleg a megmaradt zsidók maguk kérték kirendelésüket, hogy az ebbe az időbe esett főünnepeiken háborítás ne érje őket a polgárság részéről, mely ekkor már elmozdításukat tervezte. A kiűző levelet Mária királyné titkára, Oláh Miklós fogalmazta, a későbbi esztergomi érsek, ki a várostól 16 forintot kapott ajándé­­kul. 1 Azóta, hogy a kitiltás közzétételétől eltelt egy hónapra, pénteki napon, Dé­­vény felé elindult a száműzöttek csoportja, nem léptek a város területére. 1533-ban ugyan megpróbálkoztak, hogy visszatérhessenek a városba, hova százados em­­lékek fűzték őket. Mária királyné, II. Lajos özvegye azonban útjukat állta, hogy beköltözködhessenek. Távollétük alatt egykori ott tartózkodásuknak emlékjele az az adó volt, melyet azelőtt fizettek és melynek beszolgáltatását a jövőre a város vállalta magára. A polgárok azonban hamarosan megfeledkeztek erről a zsidó adó­­ról,110 111 112 de még a rendes adóról se akartak tudni.113 A magyar udvari kamara 1551 augusztus 20. felszólította a várost,114 hogy mindkét tartozását rója le, a város azon-110 Rosanes i. m. 150. 111 Iíj. Danninger József, Pozsony szab. kir. város 1526/1527. évi számadás könyve, 40-41, 100. 112 Pozsony város levéltára. Lad. XX., no. 23. A. d.: non solum ordinarium Censum ipsum, verum etiam Cenonum. quem alias Judei singulis Annis contribuere solebant. Maintas sua per domi­­nationes vestras pestari expectat. 113 Országos Levéltár, Beniqnac resolutiones 1534. március 29. Ferdinánd király levele a királyi jövedelmek kezelőihez: Intelleximus ex Literis vestris XX. Martii ex Posonio ad nos datis, quo pacto per nos cum livitute nostra Posoniensi pro recuperandis ademptis censibus Juda­­corum agendum et traitandum sit, in quo omnino opinioni et consitio vestro accedimus. 114 Pozsony város levéltára, Lad. XX. no. 23. A. c. 1551. aug. 27.: Sestimonium literarum Regi­­nalis Maiestatis quarum exemptum Luc adiunximus in quibus fit mentio non solum ordinarii 49

Next

/
Thumbnails
Contents