Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig
varias kérést tartalmaz Ferhát basa levele 1589 június 19-én Hagim nevű zsidó érdekében, kitől Pozsonyban és Nagyszombaton megtelepedett polgárok ״uettek uolt ualamj marhat, meg mjkor jt az hatalmas czasar varosában Pesten botot tartóttanak, kjert az eőneön kezek jrasaual ualo peczetes ados leueleket attak, mely leuelekben keöteöttek eőneön maghat, hogy ez felől megh neuzet sjdot, behtzj marhaual ugj mjnt kesuel es onual elegjtenek megh. Ezekjnnet fel keluen az ngtok tartományában, telepettenek le, es ez sjdot adossagogrul nem akarjak meg elegjtenje.”102 Az ellenségeskedés a király és a félhold uralma alatt levők közt megnehezítette a gazdasági élet menetét. Ezen a bajon akartak segíteni 1582-ben a budai zsidók, kiknek hatvankét háza — az 15 80-ik összeírás hatvannégy házra teszi számukat — Nyáry István királyi követ útján könyörgött Rudolf királynál, hogy az áruforgalom megkönnyebbüljön, mert Ali basa ajánlása szerint ,,mind feölsegeodnek, smind az hatalmas czaszarnak az mi kegjelmes fejedelmönknek hasznara leszeön az eö kereskeödeseök.” 1589-ben pedig Ferhát basa levélben keresi fel Pálffy Miklóst, hogy a budai Simonnak és fiának Jósiának adjon szabad kereskedésre hitlevelet a be nem hódolt területekre.103 A török törvény uzsoratilalma nem gátolta a pénzüzletet. Minden esetre kockázattal járt töröknek hitelezni. Mert, ha a mohamedán adós akár hamis tanúkkal bizonyította, hogy uzsorát vettek tőle, a bíró nem csak a kamatok visszaszolgáltatására kényszerítette a kölcsönadót, hanem sokszor még a tőkéjétől is megfősztóttá. A keresethez tartozott a pálinkafőzés, rabszolga-kereskedés, rabkiváltás. A rabszolgavásár élénk volt Budán, itt árulgatták a portyázásokon elfogott embereket. Ahogy a törökök, a királyiak is loptak árus zsidót.104 * A zsidó a maga vérét nagy áldozatokkal emelte ki a fogságból, de török rabságba esett keresztény urak és alacsony renden levők kiszabadításán is fáradoztak. A hódoltság idején a budai Peszáchjó Mózes a vértanúságot halt József fia könyvkorrektor volt Lublinban, ugyanőt mint jegyzőt találjuk Prágában 1564-ben, ahol 1599-ben halt meg.101’ Takáts Sándor—Eckhart Ferenc-Szekfű Gyula: A budai basák magyar nyelvű levelezése I. (Budapest, 1915.), 198, 222, 248, 252, 481, 491. U. i. 260, 495. U. i. 31. U. i. 498. 102 103 104 105 44
