Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig
érette; csak adja meg az adóját a császárnak és tartsa azt, amit akar — senki nem erőlteti arra erőszakkal, hogy törökké legyen.”97 Ezzel szemben Thuri Pál tolnai iskolaigazgató, ki csaknem naponta vitatkozott a zsidókkal, kevés héber nyelvismerete segítségével, arról értesít,98 hogy a török gyűlölte a zsidót és addig nem vette föl a mohamedán hitbe, míg disznóhúst nem evett. A török türelmes volta okozta, hogy a XVI. század második felében már újra népes gyülekezetét találunk Budán. Az osztrák tartományok szolgáltatták főkép a telepeseket, de a kelettel való rokonság és élénk kereskedelmi összeköttetés is megnövelte a budai gyülekezet számát. A budai hitközség még a mohamedán és a keresztényhitűek áttérésével nővekedett. A török zsidók közt általános volt a térítés, mitől a budaiak se idegenkedtek. Az áttérők többsége a rabszolganők közül került ki, mivel a férfinép bizonyára nem vetette alá magát egykönnyen a körülmetélésnek. Gerlach István német munkájában e szavakkal emlékezik meg Budáról: most számtalan zsidó és török lakja, de kevés jó keresztény. Schweigger Salamon pedig azt írja róla: igen sok zsidó is lakik benne. A hivatalos összeírás világánál a ,,számtalan” és ״igen sok” zsidó számát roppant kicsinynek látjuk. Az 1580-ik conscriptio ugyanis csak nyolcvannyolc zsidó családot talál hatvannégy házban. A nyolcvannyolc zsidó családban körülbelül hatszáz lélek lehetett. Az összeírásban foglalt nevek mutatják, hogy ״Budun” hitközség jellege német volt, de a török nevek viszont arra utalnak, hogy a hitközséget a Kelet is benépesítette zsidókkal. (Mint régente, a török hódoltság idején is, askenáz volt a magyar zsidók javarészének vallásszokása.) A budai hitközség jellege szerint szintén német volt, mivel a lakosság zömét Német-, Lengyelország s Ausztriából jött áskenáz-rítusúak képezték. A törökkel érkeztek Budár a a szefárd szertartású spanyol zsidók, kik a hitközségnek mintegy harmadát tették. Buda visszafoglalásakor családjaik száma körülbelül harminc volt. a pyrenei félsziget e száműzöttei szívósan megtartották nyelvüket, s szokásaikat, melyek élesen különböztek a német zsidókéitól. A spanyol és német hitközségen kívül volt még Budán egy harmadik is, a szyr zsidók gyülekezete. 97 Gróf Mikó Imre, Erdélyi történelmi adatok, 118. 98 Ungarisches Magasin, III., 479-490. 38
