Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig
pedig a helytartó jurisdictiója alá tartoznak, ennélfogva őket illető büntetésük is, ha esetleg elkövettek valamit.71 * * Mire rendeltetési helyére érkezett e parancs, a máglyán elhamvadt zsidók lelke már annak ítélőszéke előtt állott, ki ismeri az igazságot, ha lelkiismeretlenek el is nyomják azt. Kevéssel az autodafé után a baziniak a közönség megtévesztésére nyomtatásban közrebocsájtották az ״Ain erschrockenlich geschieht” című, lényegében hitelt nem érdemlő iratot, mely a benne foglalt, a zsidók szájába tett vallomásokkal elárulja, hogy írója nem a zsidók állításaiból merítette adatait, hanem oly könyvekből, melyek a vérvádakkal célzatosan foglalkoztak. E silány tartalmú füzet hozzájárult, hogy a vérvád a kegyetlen ítélet hírére külföldön is elterjedjen okot adván ott a zsidók zaklatására. Alsó- és Felső-Ausztriában, Krainában, Morvában, főképp Kőszeg, Kismarton, Zistersdorf(?), Marchegg, Nagymarton és Kaboldon elűzték őket a bazini eset következtében.7 A zsidóság gyanúsítása és szenvedése késztette a németországi zsidóság befolyásos, mozgékony ügyvivőjét, Roshein Józsefet arra, hogy a pápák és császárok privilégiumait melyekkel a vérvád ellenében a zsidókat különböző időkben megvédjék, összegyűjtse és ennek alapján új oltalmazó levélről gondoskodjék. A zsidóság küldötteit pedig, midőn I. Ferdinándnak értésére adták a baziniak kegyetlenségét, önző eljárását, szintén utaltak a Frigyes és Miksa császár idejében valamint a Csehországban történt hasonló vádakra, amelyeknél kiderült ártatlanságuk, hivatkoztak a kitért zsidókra és a tudósokra, akik kétségtelenül bebizonyíthatják, hogy a zsidók vallását nem érheti az ellene kieszelt gonosz vád: esdekeltek Férdinándnak, hogy szabadíttassa ki a bazini ügyben bebörtönzött marcheggi zsidót.74 Ferdinánd már 1529 május 28-án Linzből kelt rendeletében tette örökös tartományaiban közhírré, hogy a zsidók régi privilégiumai épségben maradjanak, bántódásuk ne essék.75 A sz. kir. városokban meghúzódott zsidó gyülekezetek közül legtovább a nagyszombati maradt meg, egyszersmind épségben tartva a zsidóság középkori jogviszonyait. Itt még mindig működött a városi polgárok közül kirendelt zsidó-bíró, Nagyszombati levéltár, M. Zs. Oklevéltár, 440. Dr. Kaufmann, i. m., Wolf G., i. m., M. Zs. Oklevéltár, 402. Revue des études juives, XVI. 90, 98. Rosenberg L., i. m. A sz. kir. városokban működött zsidó bíró idevonatkozó hatásköre, Pollák i. m., 297-298. 71 72 73 74 75 30
