Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)
V. léjezet A DEGOB jegyzőkönyvei, mint a történeti kutatás forrásai
a mindenkivel felvett személyi lapok adatait. Ezeken a lapokon szerepeltek a kívándorlásra, ill. speciálisan az alijára vonatkozó kérdések is. Eire közvetett bizonyítékkai az szolgál, hogy ezeknek a személyi lapoknak az átvizsgálása segítségével tudták a Palesztinába kivándorolni szándékozók névjegyzékét elkészíteni.141 A Murányi Gábor által alkalmazott ״oral history módszer”, tehát hogy több mint 40 évvel a jegyzőkönyvek létrejötte után egy-egy idős túlélőt megkérdezett arról, hogy vajon valóban azt állította 1945/1946-ban, hogy Palesztinában szándékszik letelepedni, módszertanilag meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után. Az szinte közhelynek számít a történeti szakirodalomban, hogy közvetlenül a Holocaust után szinte minden túlélő gondolt a kivándorlásra.142 Ennyi idő távlatából nem valószínű, hogy az interjúalanyok vissza tudtak volna emlékezni arra, hogy a jegyzőköny v felvételének idején éppen milyen lelkiállapotban voltak, a családjukra, ill. lakóhelyükre, gazdasági lehetőségeikre stb. vonatkozóan éppen milyen információk birtokában voltak. S mivel a jegyzőkönyvet felvevő DEGOB alkalmazottak csupán a jövőre vonatkozó terveik iránt érdeklődtek, amelyre mindenfajta felelősségtől mentesen válaszolhattak, nyilvánvalóan a pillanatnyi érzelmi állapotnak ill. a pillanatnyi befolyásoknak döntő szerepük volt a válaszadásban. Erre pedig az 1980-as években már nagy valószínűséggel nem lehet visszaemlékezni. Ráadásul nyilvánvalóan számolni kell azzal a jól ismert pszichológiai folyamattal is, hogy az emberek sokszor utólag oly módon igyekeznek igazolni fontos döntéseiket önmaguk számára, hogy az egykor létező reális, de meg nem valósított alternatívát később kitörlik emlékezetükből. A DEGOB jegyzőkönyvek, mint a fentiekben már utaltam rá, egyedülállóan fontos forrásai a Holocaust és ezen belül a magyarországi zsidóüldözések történetének. Emellett azonban az üldöztetéseket túlélt magyar zsidóság közvetlenül a háborút követő társadalmi összetételére, demográfiai mutatóira, magatartására, szándékaira vonatkozóan is sok értékes, és eddig szinte teljesen kiaknázatlan információkat tartalmaznak. valamint számozatlan jegyzőkönyvek is vannak. Ezért, bár biztosan tudható, hogy nem pont 3662 darab DEGOB jegyzőkönyv van, de ez a szám a valódi arányokat megfeleően tükrözi, ezért használható a statisztikai számításoknál.) 141 Pach Zsigmond Pál: A Zsidó Világkongresszus Magyarországi Képviselete Statisztikai Osztályának jelentése, 1946. június 26. p. 3.; MZsL ZsVK iratai, rendezés alatt. 142 Az okokat például Stark Tamás jól összefoglalja: lsd. Stark 92-93. 56
