Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)

IV. fejezet A DEGOB dokumentációs tevékenysége

Annak, hogy a szempontrendszert nem minden esetben lehetett követni nem csak terjedelmi akadályai voltak, hanem az is, hogy a kérdőív alapján egy tipikus, táborokat megjárt, főleg vidéki deportált zsidó ״Holocaust-élményei” voltak feldolgozhatóak. A munkaszolgálatosok, vagy a nem tipikus utat megjárt deportáltak történeteit tehát nyilvánvalóan nem lehetett e keretek közé illeszteni.

A kérdőív fő kérdéscsoportjai a következők voltak:

1) személyi adatok (rögzítésükre a jegyzőkönyv fejlécén került sor);

2) a zsidóság helyzete a deportált személy lakhelyén (ez leginkább a szinte nyomtalanul elpusztított vidéki falusi zsidó élet dokumentálását szolgálta);

3) gettósítás és előzményei (ez a kérdéscsoport többek között kitér a gettó-beli életkörülményekre, a zsidók viselkedésére a gettóban, valamint a gettósításban és a gettó működtetése során közreműködő állami hatóságok tevékenységére);

4) a deportálás (a deportálás előkészítése, ill. maga az utazás és körülményei);

5) a táborba való megérkezés (az ebben a csoportban feltett kérdések a kivágónírozásra, a rámpán történő első szelektálásra, valamint a táborba való bejutás első lépésére, a fertőtlenítésre vonatkoznak);

6) a Lager élet (a tábor életének általános jellemzői);

7) a munkatáborok szervezeti felépítése és egyéni jellegzetességeik;

8) evakuálás (az evakuált túlélők további sorsa, a halálmenetek körülményei, a táborban maradt betegekre vonatkozó információk, a németek akciói a koncéntrációs táborokban történtek bizonyítékainak megsemmisítésére stb.);

9) az evakuálás során érintett további táborok jellemzői;

10) a felszabadulás körülményei (itt az életben maradottak aktuális létszámát is megkérdezték);

11) a tábor élete a felszabadulás után;

12) út hazafelé (a túlélő egyénileg vagy csoportban indult-e haza, milyen szervezetek segítették). Az utolsó kérdéscsoportba tulajdonképpen két fontos, de oda nem egészen illő kérdés is bekerült. Egyrészt rákérdeztek arra, hogy a túlélő ״Hozott-e magával valamilyen dokumentumot, vagy fényképet a német Lágerekr ől?” és ״Ha igen, hajlandó ezt átadni dokumentációs célokra?”.115 Ezek a kérdések további bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy a jegyzőkönyvezés elsődleges feladata maga a dokumentálás volt.

Másrészt pedig a deportálásból éppen csak felszabadult személy jövőt illető tervei iránt érdeklődtek: ״Hogyan képzeli el jövőjét és vannak-e már kialakult tervei?” ill. ״Hol akarja ezeket megvalósítani?”. Ezeket a kérdéseket előlegezte

115 Murányi 41.

47