Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)
III. fejezet A DEGOB szociális és információs tevékenysége
A DEGOB 1945-ben a pszichiátriai kezelésre szorulók, ill. a fizikailag rendkívül rossz állapotban lévő túlélők számára szanatóriumi kezelést biztosított a következő helyeken: Budapesten a II. kér. Csalán utcában egy kibérelt panzióban, a XIV. kér. Gizella úton lévő ״Otthon” szanatóriumban, a lipótmezei ideggyógyintézet egy részében, valamint a vidéki városok közül Sopronban. A legyengült hazatérők a DEGOB igazolvány birtokában több pesti gyógyfürdőt is látogathattak. 30-35 mozgásképtelen beteget a Lukács-fürdőben gyógykezeltek, szintén a DEGOB költségén. A tüdőbetegek kezelésére külön gondot fordítottak, a Budakeszin működő Erzsébet és Tábor tüdőszanatóriumokban helyezték el őket. Az Erzsébet szanatórium felszerelését nagymértékben a DEGOB anyagi forrásai biztosították.84 A DEGOB gondot fordított arra, hogy a különböző kórházakban és szanatóriumokban lévő betegeket pótélelemmel és pénzsegéllyel lássa el. A vallási élet zavartalanságát is igyekeztek biztosítani, a DEGOB gyógyhelyeit és otthonait rendszerésén látogatta rabbi, és az ünnepek alkalmával mindenhol szertartást is rendeztek.85 A DEGOB munkatársainak szemében nyilvánvalóan nagyon eredményesnek tetszett a betegek megfelelő ellátásáért folytatott valóban heroikus küzdelem, mint ez a Pásztor-féle jelentésből is sugárzik. Az adatok azonban nem tűnnek ennyire bíztatónak. Ha összevetjük az 1. és a 2.táblázat adatait, kiderül, hogy az 1945-ben regisztrált visszaérkezetteknek csak kisebb része, 40%-a részesült gyógykezelésben, ill. gyógyszerellátásban. Ennél is riasztóbb azonban az az adat, amely szerint az 1945. április 30-ig Budapestre érkezett túlélőknek csak 4,5%-a jutott orvosi segítséghez, ill. egészségügyi ellátáshoz. A deportáltak nagy visszaérkezési hullámának hónapjaiban, 1945. májustól júliusig sikerült az ellátottak arányát 26,9%-ra emelni a borzasztóan nehéz körülmények ellenére is. Ez azonban még mindig elég csekély eredménynek látszik, hiszen maga a Pásztor-féle jelentés szögezi le, hogy ״a visszaérkezetteknek igen nagy része súlyos betegen tért vissza”.86 / P. J. iratai: Pásztor-Jelentés p. 6. / P. J. iratai: Pásztor-Jelentés pp. 6-7. / P. J. iratai: Pásztor-Jelentés p. 6. MZsL L.4./6. Pásztor József hagyatéka MZsL L.4./6. Pásztor József hagyatéka MZsL L.4./6. Pásztor József hagyatéka 84 85 86 33
