Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)
II. fejezet A DEGOB kettős tevékenységi körének általános meghatározása
A szociális feladatokat tehát a hagyományosan segélyezési ügyekkel foglakozó Joint támogatta. Ez annyira magátólértetődő volt a kortársak számára, hogy egy 1945. március 31-én kelt előterjesztésben, amely a magyarországi zsidóság statisztikai felmérésének szükségességét vázolta, a szociális segítő munka szempontját egyenesen ״Joint szempontnak” nevezték.53 A Szochnut viszont elsősorban a dokumentáció iránt érdeklődött, ezt támogatta. A történelmi tények feltárása és rögzítése főleg két cél érdekében volt számára fontos. Az egyik, a rövid távú cél az volt, hogy a háborús bűnösök pereihez bizonyítékokat biztosítsanak, a másik, a hosszú távú cél pedig maga a történeti megismerés, a zsidó nép, azaz a saját népe történetének a feltárása volt. Miután a modern nemzetfogalom szerves részét alkotja az adott nép történeti múltja,54 a Szochnut cionista elkötelezettsége az adott helyzetben a történeti érdeklődésen alapuló tényeket feltáró és dokumentáló munkában nyilvánult meg markánsan. A DEGOB két fő funkciója, a segélyezés és a történeti dokumentáció olyannyira nyilvánvalóan vált ketté a kortársak számára, hogy az első adandó alkalommal intézményes formában is szétválasztották. Hiszen a DEGOB információsnak nevezett, de valójában dokumentációs munkát végző részlegét 1945. augusztus 29-én hivatalosan is a Szochnut vette át,55 míg a szociális ügyekkel foglalkozó részlegek 1945. augusztus 31. után az OZsSB fennhatósága alá kerültek.56 Az 53 ״Nyilvánvaló, hogy e nagyszabású munka [a megmaradt zsidóságról való szociális gondoskodás — H. R.] rendszeres, és igazságos keresztülvitele csakis a magyarországi egész zsidó népesség pontos és részletes adatnyilvántartása, statisztikája alapján képzelhető el. [...] A szóciális segítőmunka szempontja tehát, — a továbbiakban röviden Joint-szempontnak fogunk nevezni, — haladéktalanul megköveteli az StO. munkábaállását.” (Előterjesztés a Statisztikai Osztály működésének céljairól, szükségességéről, feladatairól, szervezetéről és költségvetéséről. 1945. március 31. p. 2.; MZsL ZsVK iratai, rendezés alatt. 54 ,,Európa minden nemzeti mozgalmát egy újfajta, forradalmi történeti tudat kialakulása kísérte — vagy előzte meg —, amely az új vagy újjászülető nemzet öntudatát és új image-át fejezte ki. A nemzeti jövő vágya mindig a történeti múlt felfedezésének vagy átértelmezésének kontextusában fogalmazódott meg. Az 1789-et követő korszakban a születőiéiben lévő nacionalizmussal ezért együtt járt a történetírás kialakulása is.” — írja Shlomo Avineri a modern cionizmus kialakulását tárgyaló könyvében, Heinrich Graetz munkásságával kapcsolatban. (Avineri 34.) 55 Jegyzőkönyv. A STH kuratóriumának 1945. augusztus 29-i üléséről, p. 1. (MZsL ZsVK iratai, rendezés alatt) 56 Braham II. 458. 22
