Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)

I. fejezet A magyarországi zsidóság segélyezésének megindulása a Holocaustot követően. (A Magyarországi Zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága [DEGOB] létrejötte)

״A DEGOB legalizálásáról is szó volt látogatásunk alkalmával. Szebeny dr. szükségesnek véli a mielőbbi legalizálást, mert csak ez esetben jelentheti be ezt az intézményt az illetékes orosz hatóságoknál is mint olyant, amely bizonyos ügyekben hivatott eljárni. Az Országos Zsidó Segítőbizottság ״cégjegyzés” nem mindig alkalmas ajánlás, ezért is helyes volna a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság nevét felhasználni erre a célra. Véleményem szerint ezt az engedményt meg kell tennie az Országos Zsidó Segítő Bizottság vezetőségének a cél érdekében, annál is inkább, mert ez a Degob függő viszonyát és osztály-jellegét az Országos Zsidó Segítő Akcióval szemben nem érinti. Nem jelenti tehát semmi körülmények között a Degob teljes függetlenségét.

Szebeny dr. ur elgondolása szerint arra volna szükség, hogy a neológia, ortodoxia, Magyar Cionista Szövetség, a Joint, az Országos Zsidó Segítő Bizottság, továbbá a Népgondozó Hivatal vezetősége és a deportáltak és hadifoglyok hazahozatalával megbízott kormánybiztosság együttesen kijelentenék írásban, hogy a deportáltak ügyeinek intézését a Degobra bízzák. Ha Elnök ur [t.i. Görög Frigyes] szükségesnek látja, a bizottságba a Joint és az Országos Segítő Bizottság annyi tagot delegálhat, hogy a többséget minden körülmények között biztosítsa magának.”43

Ez a levélrészlet a korabeli helyzet még egy nagyon fontos sajátosságára is rávilágít. Eddig ugyanis a különböző zsidó szervezetek egymáshoz való viszonyának tisztázatlanságából adódó kutatási nehézségeket vettem sorra. Pásztor József levele azonban ráirányítja a figyelmet a zsidó segélyszervezetek külső meghatározottságára is. A segélyszervezeteknek hatékonyságuk érdekében természtesen érzékenyen kellett reagálniuk a napi politikai eseményekre. E levélben is található erre való utalás, hiszen Pásztor az orosz hatóságok előtt nem ״szalonképes” Országos Zsidó Segítő Bizottság helyett ajánlja a DEGOB előtérbe állítását. Pásztor elgondolása szerint a DEGOB bizonyos mértékig ״íédőszervkénf ’ működne, hiszen levelében ezzel a lépéssel kapcsolatban fontosnak tartja azt is leszögezni: ״Nem jelenti tehát semmi körülmények között a Degob teljes függetlenségét”.

Feltehetően egy a Belügyminisztériumból a DEGOB-hoz érkezett felhívás tette különösen sürgetővé a belső szervezeti kérdések megoldását, ill. a hatóságok előtt a helyzet ״politikus” tisztázását. A DEGOB 1945. augusztus 28-án írt kérvényében szeptember 15-ig haladékot kért a belügyminisztertől, hogy a működésére és szer43 MZsL L.4./6. Pásztor József hagyatéka / P. J. iratai

16