A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 5. (Budapest, 2011)
Az MFLSZ mint közösség (Zsidi Vilmos)
AZ MFLSZ MINT KÖZÖSSÉG Joggal kaphatja fel a fejét a kedves olvasó: vajon miért került egy szakmai szervezetről szóló kiadványba közösségről szóló fejezet? A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetséget - egyebek mellett - az a sajátosság is megkülönbözteti a hasonló szakmai egyesületektől, hogy tagjai az elkerülhetetlen munkakapcsolaton túl is jó barátságban állnak egymással. Nem pusztán azért van ez így, mert viszonylag csekély létszámú közösségről, kis létszámú szakmáról van szó. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha az egyetemi könyvtárosok egy részét is ideszámoljuk. A nagyobb összetartásnak, baráti viszonynak egyik döntő oka, hogy nagyrészt meghatározott tanítványi körből kerültek ki a fiatal egyetemi levéltárosok. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy Dr. Szögi László az 1980-as 1990-es években jórészt frissen végzett levéltár szakos hallgatók közreműködésével rendezte az akkoriban alakuló egyetemi levéltárakat. Ezek a tanítványok általában aztán a szak- levéltárban nyertek alkalmazást, utóbb vezetőkké váltak. Nagy bizalom és nagy bátorság volt ez a Tanár úr részéről, rendkívüli kihívás a frissdiplomásoknak. Az elmúlt másfél-két évtized fejleményeit ismerve, kijelenthetjük: sikeresnek bizonyult ez a gyakorlat. A tanár - tanítvány viszony a mai napig megmaradt, így van ez akkor is, ha már jó néhányan nemcsak vezetők lettek, hanem tudományos is fokozatot szereztek. A sokrétű együttmunkálkodás mellett fontos szerepet töltöttek be és töltenek be ma is a közös tanulmányutak, illetve különböző - nem szakmai jellegű - közös pl. karácsonyi, tanévzáró rendezvények. Ilyen alkalmakra nem ritkán eljönnek a családtagok is. Az alábbiakban a közösségépítést elősegítő érintkezési formákat villantjuk fel. Az MFLSZ ELSŐ ELNÖKSÉGE 2001-2005 64