A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 5. (Budapest, 2011)
Az MFLSZ története (Szögi László - Molnár László - Zsidi Vilmos)
Ki kell emelni a minőségbiztosítási szempontokat, annak ellenére, hogy a levéltár sehol nem szerepel az ilyen típusú dokumentumokban. Azonban könnyen belátható, hogy pl. az ügyfélszolgálat, vagy az arculat- tervezés és formálás területén, az egyetemi polgárokkal való napi kapcsolattartás terén nagyon is fontos lehet a minőségi, egyenletes színvonalon nyújtott, kiszámítható szolgáltatások biztosítása. Ezek a gondolatok máris átvezetnek a Szolgáltatás, szolgáltató levéltár kérdésköréhez, ami a stratégiai dokumentum második részét képezi, melynek megállapítása szerint kiindulópont „a megváltozott követelményeknek megfelelően átalakuló, rugalmas vezetési stratégia és változásmenedzselés, továbbá az alkalmazások és szolgáltatások minőségbiztosításának bevezetése.” A már említett, konvencionális levéltári tevékenységek mellett ide tartozik a levéltári informatikai stratégia elkészítése, a felhasználóbarát honlap kialakítása és karbantartása. Talán e terület kapcsán adódik a legtöbb lehetőség a standardizálásra. Helyes lenne, ha azonos típusú egyetemi levéltárak hasonló felépítésű, ám a fenntartó intézmény arculatához illeszkedő honlapokkal rendelkeznének. Itt szükséges megemlíteni még a tudományos, kiadványkészítési tevékenységet, amit egyébként a legtöbb fenntartó el is vár. Itt a módszerekben, tematikában, szemléletben folyamatos igazodásra lesz szükség (pl. adatbázis-készítés, elektronikus publikáció). A jövőképről készült összeállítás harmadik részének középpontjában a Levéltári munka áll, mint olyan terület, ahol a legerőteljesebb szemléletváltozásra van szükség. Az egyik kihívás e téren az elektronikus iratkezelés általánossá válása, az elektronikusan keletkezett iratok archiválása, az azokból történő adatszolgáltatás. A levéltári feldolgozó munkát követően az iratanyagot naprakész segédletekkel kell ellátni, ami elektronikus formában a világhálón is elérhető kell legyen. Ezt a törekvést szolgálja az e-Archívum levéltári nyilvántartórendszer bevezetése is, persze majd a használhatóságot biztosító javításokat követően. A dokumentum záró, negyedik fejezete a Levéltári kapcsolatokkal foglalkozik. A hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok értékelése mellett - a külföldi gyakorlatot és példákat is figyelembe véve - számba veszi a fejlesztési lehetőségeket, vizsgálja, hogy mely, eddig kiaknázatlan pályázati projektekhez lehetne kapcsolódni. Rövid áttekintésünk végén megállapíthatjuk, hogy az egyetemi levéltárak létrejötte, fejlődése sikertörténet a hazai levéltárügy históriájában s ebben jelentős része van az e kis levéltárakat, azok munkatársait összefogó 19
