Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig
a II. félévben rendes hallgatóként folytathatták a tanulmányaikat. Ebben az esetben az I. félévük beszámított a rendes tanulmányi időbe.'72 Már a századforduló óta napirenden volt a kérdés, miként lehetne a műegyetemen a hallgatóságnak alaposabb közgazdasági képzést nyújtani, hogy ez által az állami és a gazdasági életben az addiginál jobban érvényesülhessenek. Ennek a lehetősége nyílt meg azzal, hogy 1914. február 14-én Ferenc József jóváhagyta a műegyetemi közgazdasági osztály felállítását, s megerősítette szervezeti szabályzatát is. Az új osztályon egyéves posztgraduális jellegű képzés folyt. A közgazdasági osztályba rendes hallgatóként csak főiskolai (műegyetemi, bányászati és erdészeti főiskolai, keleti kereskedelmi akadémiai, budapesti, illetve kolozsvári kereskedelmi akadémiai, fiumei kiviteli akadémiai, gazdasági akadémiai és hasonló jellegű külföldi főiskolai) végzettséggel lehetett beiratkozni. A sikeres szigorlatot követően a végzettek közgazdasági oklevelet nyerhettek. Azok, akik építészi, mérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, bánya-, kohó- vagy erdészmémöki oklevél birtokában szerezték meg a közgazdasági oklevelet, a közgazdasági mérnöki cím viselésére voltak jogosultak.172 173 A felsőoktatási intézmények felvételi rendszerének szabályozása tekintetében a fordulópontot az 1920. évi XXV. te. (az ún. numerus clausus törvény) kiadása jelentette.174 Mint azt már a bevezetőben is említettem, az ezt követően kiadott felvételi szabályzatok már a felsőoktatási intézmények egészére, vagy az egyes egyetemekre vonatkozó különböző jogszabályok (törvények, miniszteri rendeletek) rendelkezései alapján készültek. Ezen jogszabályok tárgyát a felvehetők körének a meghatározása adta, amely az első pillanattól kezdve, jóval a tárgyalt korszakon túl is, kultúrpolitikai, politikai tartalmat is hordozott. Közbevetőleg jegyzendő meg, hogy a numerus clausus bevezetését a Műegyetem a szóban forgó törvény megjelenése előtt már két alkalommal is kérte a minisztériumtól. 172 A magyar királyi József Műegyetem szervezeti szabályzata. Bp., 1898.1. melléklet a szervezeti szabályzathoz. A fölvételi, tanulmányi, tandíj- és fegyelmi szabályzat. 18-25. Függelék a magyar kir. József-műegyetem szervezeti szabályzatához. A magyar kir. József-műegyetem közgazdasági osztályának szervezeti szabályzata. 174 1920. szeptember 2-án fogadta el a nemzetgyűlés, s szeptember 26-án hirdették ki. A törvény megalkotásának előzményeiről, az egyetemi hallgatóság szerepéről, a műegyetemi osztályok állásfoglalásáról, a sajtóban megjelent véleményekről és a parlamenti vitáról ld. A Műegyetem története 1782-1967. 1-8. köt. Szerk. Héberger Károly. Kézirat. Bp., 1979. 524-550. p. 87
